Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Madas József: Pécs belvárosának utcanevei
dokolja az a tény, hogy a 8. sz. ház helyén volt a provizorátus, az új szerzeményi állami kezelésben volt birtokok jószágigazgatójának lakhelye. Ennek fontosságára jellemző, hogy még a telekkönyvi összeírás is ennél a háznál kezdődött. A Jäger gasse nevet viselte a mai József utca nyugati része, mert a 17. számú telken volt akkor a püspöki vadász háza. Még a kis Megye köznek is jutott név, a Huedterer gasse. Nyilván azért, mert a köz egyetlen lakóházát 1719-ben Kolditsh András kalaposmester vette meg. A Perczel utca neve is eléggé indokolt, hiszen a mai 11. és 11/a számú házak helyén volt Pécs első postahivatala a Post gasse-ban. A Leonardo da Vinci utcának az utca elején állt jezsuita iskola adott nevet, Schueller gasse. A Liceum utca akkori Pauliner gasse nevét a Széchenyi gimnázium helyén állott pálos kolostor adta. A Munkácsy Mihály, az akkori Capuciner gasse a kapucinusok kolostoránál torkollt a Széchenyi térbe, az akkori Dreifaltigkheit Plaz-ba, amelyen 1719ben állították fel Pécs első Szentháromság szobrát. A Berg gasse nevet azzal érdemelte ki a Megye utca, mivel ez az egy utca vezetett akkor a belvárosnak legmagasabban fekvő részére és ezen át lehetett kocsival megközelíteni azt. A Kossuth tér még akkor nem létezett, de a déli házsor utca volt. mely a Tímár utcával együtt a Sauwinkhl nevet kapta. Ismerjük a püspöki jószágigazgató rendelkezését, mely szerint a polgárok disznait ott vette át a városi kanász és hajtotta ki a Siklósi kapun át a legelőre azokat, mert a külön legeltetés büntetendő cselekmény volt. Még az akkor három részre tagolt Zetkin Klára utca nevei is találóak. A legfelső, tényleg igen meredek rész a Katzensteig nevet kapta. A Déryné és József utca közötti szakasz vezetett a József utca sarkán még ma is álló — de sajnos elhanyagolt, még nem helyreállított — közkúthoz. így a Brungässl nevet viselte. Az utcának a Déryné utca alatti szakasza már erősen ellaposodik és mivel akkor még nyilván kövezetlen volt, az ott megálló csapadék következtében joggal viselhette a Koth gässl nevet. Valószínűleg a találóan adott nevek indokolták, hogy azok némelyike már tartósabbnak mutatkozott. így a Káptalan utca neve ma is él. A Mária utca 1950-ig viselte ezt a nevet, a Post gässl pedig 1887-ig. A Kaposvári utca, Schueller gässl, Pauliner gasse 1864-ben változtatott nevet. A Sebastiani gasse 77 év után bukkan fel váratlanul, ami arra mutat, hogy ha nem is használták az írott emlékekben, de az élő beszédben igen. Ez még más utcákra is érvényes lehet, melyek írott forrásainkban sohasem jelentkeztek. Az 1777-ben készült Duplatre-féle várostérkép egyes megmaradt másolatainak szélén felsorolja néhány utca nevét. Valószínű azonban, hogy ezek a nevek nem az eredeti térképről származnak, hanem a másoló a térképen nem szereplő nevek pótlására írta fel az 1722. évi telekkönyv utcaneveit, így hiteles forrásnak nem tekinthetők. Ugyanis megfigyelhető, hogy a fentebb említett hosszabb életű neveken kívül, egyesek még a 18-ik század első felében is csak elszórtan jelentkeztek, de a század második felében teljes a hiány. Ezért fel lehet tételezni, hogy a legtöbb név időközben elveszett. A város lakosainak száma növekedett, a század második felében némi gazdasági fejlődés is bekövetkezett és megszűnt az a patriarkális kor, amikor mindenki mindenkit ismert és mindenkiről tudta hol lakik. Ugyanekkor folytatta a város a szabad királyi városi rang elnyeréséért a legádázabb küzdelmet. De ebben az időben állt fenn az a fentebb ismertetett állapot, hogy utcanevek hiányában, az utcákat alkalmilag nevezték el egyes háztulajdonosokról. Talán ezek szolgáltak okul arra, hogy rang elnyerése után rendezzék