Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Madas József: Pécs belvárosának utcanevei

Pécs belvárosának utcanevei MADAS JÓZSEF A fallal körülkerített pécsi belváros, az ősi városmag, első ismert térképét Badeni Lajos felszabadító hadseregének hadmérnöke, Haüy készítette 1690 körül. A feltüntetett utcahálózat három lényegtelen, újabb keletű utcácskától eltekintve, pontosan megegyezik a maival. Ez egyben azt is jelenti, hogy a pécsi belváros utcahálózata lényegében megőrizte a magyar középkorban kialakult képét. Az utcahálózat nem változott, de az évszázadok alatt változtak az utcák nevei. Mint mindenhol, úgy Pécsett is, az első utcanevek a nép ajkán születtek. Bizonyos, hogy ott, ahol a település már bizonyos méretet meghaladt, több utca keletkezett, felmerült a szükségessége annak, hogy az élőbeszédben az egyes utcák egyértelműen megkülönböztethetők legyenek, hogy az utcák nevet kapjanak. Az utcanevek, ebben az időben, az egyes utcák sajátosságait tükrözték. Ezen sajátosságok lehettek az utca méretei, lejtviszonyai, görbesége, esetleg valamely kiemelkedőbb épülete vagy nevesebb lakója. De szolgálhatott a név okául valamely közelebbi vagy távolabbi helység, város, amely felé az vezetett. Számos példa akad arra is, hogy valamely mesterséget űző iparosok megtelepedése szolgált a név alapjául. Azonban fentiek már eleve magukba foglalták az utcanév megváltozásának lehetőségét is, mivel a névadó körülményeknek megváltozása az utcanevet értelmetlenné tette és így az új nemzedéknek vagy az új lakóknak nem nyújtott támpontot. Természetes, hogy az utcák, terek ilyen elnevezése csak patriarkális körülmények között volt lehetséges és bizonyos fejlődési szint felett már elkerülhetetlenné vált a közigazgatási hatóságok beavatkozása. Ennek szükségszerű következménye volt, hogy az utcanevek hivatalos megállapításánál már más szempontokat vettek figyelembe és a régi, jellegzetes utcaneveket jellegtelen, tehát bármely más utcára is alkalmazható nevek váltották fel. Pécs városa abban a szerencsés helyzetben van, hogy a megmaradt közigazgatási iratanyagból, szinte hiánytalanul követni lehet az utcanevek változásait. Az erre alkalmas forrásanyagok két csoportra oszthatók. Az egyikbe a város minden utcanevét tartalmazó összeírások (Conscriptiok: CS.). telekkönyvek (TK), majd későbben a házak számozását és az utcanevek kérdését rendező hatósági eljárások anyaga tartozik. A másik csoportba pedig a városi ingatlanok eladása, cseréje, vagy öröklésével kapcsolatos okmányok, fel-