Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

zódó, kelet-nyugati irányú mélypincét (alagút szakaszt?) elöntötte a víz. A ház akkori lakója, Daróczy kanonok, megbontatta a pince boltozatát és szivattyús kutat építtetett fölé. A pincéből ezután évtizedeken át a ház szükségletére szivattyúzták a vizet. A felesleges víz ismeretlen helyre folyt el. Ezt az állapotot 1935-ben szüntették meg, amikor a telek keleti oldalán felépült a Papi Otthon (ma Hunyadi út 11.). A kutat eltüntették,

258 a víz elvezetésére nem találtunk adatot. A mélypincét 1871-ben minden bizonnyal a telek öreg kútjának a mai napig feltáratlanul hagyott, öreg elvezető rendszere árasztotta el, a 3. sz. ház udvarán található hasonló öreg kút elvezető alagútjáról 1970-ig nem tudtak, így az nem önthette el a mélypincét. A Káptalan utca 3. sz. ház kútjának az elvezető alagútjából 1970-ben leszivárgott a víz a szomszédból ide is áthúzódó mélypincébe. Ezt a rendszert az Ingatlankezelő Vállalat még abban az évben radikálisan a városi csatornába kötötte.

259 A Székesegyház mögötti „Berényi kút" szintén legkésőbb török kori. A kút környékén fakadó vizet, amely akkor a Székesegyház altemplomát is veszélyeztette, Möller mérnök — 1922-ben — egy gyűjtőrendszer segítségével elvezette. (A kút ma a gyűjtőrendszerhez tartozik.) A rendszer, mint azt a Szepesy püspök szobra mögötti csatorna rácsán át látható, ma is vezeti a vizet. A római sírkamrákban jelentkező nedvesedések viszont azt bizonyítják, hogy a Székesegyház körüli lejtős oldal talajába most is bőségesen jut víz. Ezek szerint a Möller-féle rendszer már nem biztosít elegendő védelmet, vagy azért, mert károsodott az évtizedek során, vagy a szivárgó víz egy része talált magának más utat. A fentiekhez hasonló kút látható a Káptalan utca 1. sz. ház udvarán, a kert fala tövében; kövekkel, földdel úgy-ahogy tömedékelve. Egy régi káptalani írás ugyanilyet említ az utóbbival szomszédos ház egykori kertjében, a mai Székesegyházi Kőtár területén.

260 A Káptalan utca északi telkein felsorolt ásott kutakról és a „Berényi kútról" feltételezzük, hogy vízvezeték rendszerüket azonos módon építették a török korban, vagy még régebben. A kutakba egy vagy több ismeretlen forrásból folyt (kettőbe szemmel láthatóan ma is folyik) a víz. Tápláló vezetéküket nem ismerjük, az északi várárok alá építhették. A kutak alján kialakított ciszternából ismeretlen vezetéken csorgott le a víz a belváros délebbre fekvő részei alá. A Káptalan utca északi telkeinek az ásott kútjai nemcsak régiségük és Magyarországon máshonnan nem ismert kiképzésük miatt érdemelnek fokozott figyelmet. Vízvezeték rendszereik a török kor után ellenőrizetlenül maradtak és szerepet játszhattak (egyesek ma is részt vehetnek) a mélyebben fekvő városrész talajának a helyenkénti kimosódásában és a pincék elvizesedésében.