Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

Azt is tudták, hogy néhány évvel korábban a város Gazdasági Választmánya által kiküldött bizottság tévedett, amikor több házuk (Káptalan u. 4., Iskola u. 8. és 9.) vízellátását vizsgálta, ezért óvatosan vétózták meg a tanács engedélyét. Az óvás szövege szerint: az a forrás a nevezett intézetnek (Papneveldének) okmányilag biztosított kizárólagos tulajdona". Kérték a tanácsot, hogy a legközelebbi forrásból vezethessenek vizet a néhai Kelemen nagyprépost házába. A tanács a megalapozatlan indokkal emelt óvást elfogadta és ,,a közszükséglet részbeni fedezése után fennmaradó felesleget" biztosította a legközelebbi közkútból; nem nevezik meg, melyikből.

248 A „Kálvária utcai kút" akkor még nem készült el. Átmenetileg bizonyára a Kálvária utca, Petrezsil utca és a Kaposvári utca találkozásánál épült nyomáskiegyenlítő tartályból vezettek vizet a ház északi kerti falában ma is látható nagy tartályba (18. ábra). A vezeték a város árkába épült valamelyik háznak a telkén haladhatott keresztül. Az 1943-ban tervezett vezeték irányát is arra jelölték ki.

2

™ Korábbi tanulmányunkban említettük, hogy Kelemen nagyprépost falkerítéséből román és gótikus stílusú faragott kövek kerültek elő bontás közben. A földben „római" kutat és szürke vízvezetékcsöveket találtak.

250 A régi kerítés alapja részben a mai járda alatt húzódik; nyugatabbra a lemosódott rézsűben szabadon is látható. A 2. sz. ház (!) pincerendszerének az egyik szellőzője 1868-ban került a rézsűbe, az utca északi járdája mellé.

2

"'

1 A Káptalan utca 3. sz. ház kerítése és magánkútja ügyében folytatott levelezgetésnek egyéb következménye is lett. A tanács a vizet nem adta „díj nélkül", 10 forint évi vízbért vetett ki az új kút után.

2

"'

2 Az erről küldött értesítés félreérthetetlen szövegét a kanonokok úgy értelmezték, hogy a város az öszszes káptalani ház magánkútja után kedvezményként évi 10 forint vízbér átalányt állapított meg. A városi pénztárkönyvek szerint, 1869 és 1871 között, a testület vízbér fejében csak 10 forintot fizetett évente. A téves értelmezésen alapuló „kedvezményt" 1872-ben a tanács megszüntette; az átalányban fizetett és a tényleges vízbér közötti különbözetet azonban nem fizették meg visszamenőleg a kanonokkal. A Káptalan utca 7. sz. ház vízvezetékét 1868-ban átépítették. Az új csőrendszert a város által kiképeztetett rézsűbe fektették le. A 3. sz. ház északabbra rakott kerítésébe akkor építették be a 19. sz. ábrán látható kis elosztótartályt. Az új vezeték helyét a mellékelt, 1872-ben készült térkép már jelöli. Az udvar északi kőfalában ma is áll a régi falikút (20. ábra), hasáb alakú tartályával együtt. Az utóbbiból a felesleges víz, mint a térképen is látható, a Székesegyházi Plébánia délkeleti sarkához közel épített, föld alatti nyomáskiegyenlítő tartályba folyt. (Ezt a tartályt „Anker kanonok úr vízmedrének" nevezte Lukrits mérnök, 1871-ben

2

'

3 Anker kanonok akkor a Plébánia épületében lakott.) A nyomáskiegyenlítő tartályból 1873-ig az Iskola utcai fővezetékbe folyt tovább a víz, később a Felső Sétatérre épített „Séta téri kút"-nak nevezett díszkútba vezették. A Káptalan utca 1. sz. házba Virágh kanonok után Troli Ferenc költözött. Az átalánybér megszüntetése után, 1872-től 10 forintot fizetett, akárcsak az elődje. 1875-ben 15 forintra emelték az évi vízbért. A Káptalan utca 2. sz. ház magánkútja után 1872-től Polák János fizette a korábban Vörös Mihályra kivetett 10 forintot. 1875-ben a vízbért 15 forintra emelték. Az itteni magánkutak vezetékéből, az említett átépítés miatt, 1868tól nem jutott tovább víz az 1. sz. ház magánkútjába. A korábbi tanulmá-