Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen
Az Iskola utca 10. sz. házban Koller József, az elődjére kiszabott 18 forint helyett, az 1792/93. gazdasági évtől 1806/7 ig 20 forint vízbért fizetett évente. Az összeget 1807 8-ban 24 forintra emelték. Ennyit fizetett az 1832-ben bekövetkezett haláláig. Az 1832/33. gazdasági évre járó vízbért még az ő nevére fizették be. 1829-ben még Koller volt a ház lakója, amikor Szepesy Ignác püspök elrendelte a káptalani házak és a hozzájuk tartozó telkek leírásának az elkészítését. A házankénti leírás amelyre később még többször hivatkozunk, a Káptalani Levéltárban fennmaradt. 231 Az Iskola utca 10. sz. ház kertjében egy kutat említenek a leírók, amelybe a Szemináriumi kútból (a Káptalan utcai kút másik neve) csöveken át folyt a víz. A vizet az udvarba is levezették. A szöveg szerint ,,a kert közepén medence is volt, szökőkúttal". Az 1859. évi vízbérrendezéskor készült összeírás szerint, három kút tartozott a házhoz: egy szökőkút („Springbrun"), egy udvari kút („Hofbrun) és egy konyhai kút („Küchelbrun") Az összeírás készítője, Lukrits Ignác városi mérnök leírta, hogy a kutak a Szemináriumnál levő városi közkútból (Káptalan utcai kút) kapták a vizet. A vízfelesleget a Káptalan utca 4. sz. ház magánkútjába továbbították. (Az utóbbi adatra később még visszatérünk.) Koller után Teresanszky (Terstyanszky) Imre lakott a házban. 1833/34-től 1846/47ig évi 10 forint vízbért fizetett. Utóda, Ranolder János, nem sokat tartózkodott Pécsen. A császárhű Scitovszky püspökkel együtt a szabadságharc idején, 1849-ben Ausztriába menekült. 1849 július 21-én Scitovszkyból hercegprímás, október 29-én Ranolderből veszprémi püspök lett. Pécsi kanonoksága idején, két gazdasági évben fizetett vízbért (1848/49. és 1849/50). Egy 1861. évi tanácsi jelentés szerint Terstyanszky kanonok 9 forintnyi vízbér tartozását elengedték. 232 A pénztárkönyvekből azonban kitűnik, hogy Ranolder maradt adós. Král József kanonok 1850/51 -ben szintén 10 forintot, 1851 52-től 1861/62ig 30 forintot fizetett évente a ház magánkútjai után. Szlaby Ferenc 1863/64. és 1874 között évi 5 forint vízbért fizetett. 1875-ben 25 forintra emelték az összeget és az a 80-as évek elejéig nem változott. Az 1883. évi magánkút összeírás idején még Szlaby volt a ház lakója. Az utóbbi összeírás űrlapjára Szlaby nagyprépost az alábbiakat jegyezte fel: „Csap a kertben, egy medence a konyhában kívülről és belülről egyegy csappal" Az 1829-ben említett kerti szökőkutat, amelyből valószínűleg csak a 14. sz. ábrán látható vízköpő maradt fenn, 1883-ra már lebontották. 233 csak egy csappal zárható kifolyót hagytak a kertben. Az udvarba vezetett vizet, valószínűleg a fagyveszély miatt, a konyhába épített tartályban tárolták. A tartály nagy lehetett, mert a személyzetet is az látta el vízzel, a jószágot is az udvari csapról itatták. A kertben volt egy magasabb fekvésű elosztótartály, valószínűleg abba illesztették a Szlaby nagyprépost által említett kerti, csapos kifolyót is. Amikor a konyhai tartály megtelt, egy úszógolyós szelep elzárta a víz útját. A kerti tartályban emelkedett a vízszint, elérte a szomszéd ház (Káptalan u. 4.) magánkútjába vezető cső szintjét. A tartály falába épített csövön a víz azután átfolyt az ottani házi tartályba. A Káptalan utca 4. sz. házat 1830—31-ben építették; a magánkútjáról 1859-ig semmit sem tudunk. Az 1859. évi vízbérrendezéskor kelt összeírásban Lukrits városi mérnök leírja, hogy az akkor ott lakó Daróczy Zsigmond kanonok magánkútja Král kanonoktól (Iskola u. 10.) kapott vizet. Daróczytól Peitler kanonok házi tartályába jutott tovább a felesleges víz (Iskola u. 9.) A ta-