Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen

Vörösmarty (Jezsuita) utcai kis fali csorgó felesleges vize, elvezetés híján, az utcára folyt ki. Ezt a vizet vezethette el Goldstein Márkus 1860-ban a Ferenciek u. 7. sz. házába. Vörösmarty u. 3. A mellékelt térképen még számozatlan házban 1883-ban Wurster Teréz lakott. Kérésére engedélyezte a tanács, hogy az Iskola u. 3. sz. ház magánkútjából a felesleges vizet elvezethesse.

200 Zrínyi u. 7. özv. Fischer Ignácné a Hunyadi utca 2 sz. ház magánkútjából 1890-től vezethette el a felesleges vizet.

201 Zrínyi u. 8. Czirer József 1872-ben az egykori izraelita iskola (Hunyadi u. 3.) kútjából vezethette el a felesleges vizet, a tanács engedélyével.

202 A kivetett évi vízbér 15 forint volt. Az új magánkút tartályából a Kert utcába vezettették le a felesleges vizet. Siklósi külváros Országút (siklósi oldal) 13/1. Pintér Józsefnek 1888-ban engedélyezte a tanács, hogy a Római Katolikus Nőegylet árvaházi magánkútjából (Kert u. 2.) vizet vezethessen a házába.

203 Pintér József később ezen a telken építette ki nyilvános fürdőjét. 1888-ban csak a ház egy napos vízszükségletét tároló tartályt építhetett. Országút (siklósi) 14. Az első pécsi melegvizű fürdő megnyitásáról Richard Bright angol orvos számol be útleírásában. A fürdő megnyitásával egyidőben egy kertet is átadtak a közönségnek. Bright megállapítása szerint a megnyitó ünnepséget ,,rosszul rendezték és alig volt érdeklődés". Figyelmet érdemel a további megállapítása is: ,,A fürdőt nem tudnám különbnek nézni egy tekepályás angol falusi sörcsarnoknál.

204 Birkás véleménye szerint valószínűleg a Czindery-kertet és később az Engel család tulajdonába került fürdőt nyitották meg Bright pécsi tartózkodása idején.

205 Az útleírás magyar fordítása szerint 1815-ben, Birkás szerint 1814-ben volt a megnyitó. A városi pénztárkönyvek szerint az első tulajdonos Schaibl Péter volt; 1817/18-ban fizetett először vízbért a melegfürdő után. A bejegyzett 2 forinttal lehetséges, hogy több évi (3) hátralékát egyenlítette ki. 1825/26-ig nem találtuk a nevét a pénztárkönyvekben. Az utóbbi gazdasági évtől 1831 /32-ig minden évben befizette a kivetett 0,48 forintot. 1832/33-ban és a következő évben az özvegye rendezte a vízbért. Az 1834/35. és az 1835/36. gazdasági évről nincs adatunk. 1836/37. és 1844/45 között Priszeker Ferencre vetették ki az évi 0,48 forint vízbért. 1845/ 46-ban és a következő gazdasági évben Roller György fizette ugyanazt az összeget. Bandtler Edmund 1847/48-ban vette át a fürdőt a Priszekerről maradt 4 forintnyi vízbér hátralékkal együtt. Bandtler nem rendezte a hátralékot és az évente kirótt 0,48 forintot sem fizette be a város pénztárába. 1859/60-tól a fürdő vízbérét 0,84 forintra emelték. 1861/62-ig az összes hátraléka 14 forint 18 krajcárt tett már ki. (60 krajcár volt egy forint.) Bandtler 1861-ben hivatalosan is bejelentette a tanácsnak, hogy 1852 óta nem vette igénybe a városi vizet, a házában „nincs vízcsatorna, de az új fürdőjében lesz."

206 A városi tanács 1865 ben tárgyalta Bandtler Ödön orvos Bálics völgyi gőzfürdőjének az ügyét. Az ottani vízvezetékkel együtt.

207 Szőnyi említi könyvében, hogy az egykori „Banth!er"-féle gőzfürdő a Bálics völgyi út elején volt; később Förster-féle nyaraló, majd 1922-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskola nyári festőtelepe lett.

208