Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
VÁROSTÖRTÉNETI TANULMÁNYOK 19 — 20. SZÁZAD - Nagy Lajos — Fetter Antal: Régi magánkutak Pécsen
előtti közkútba. Nincs rá adatunk, hogy a püspöki jószágigazgatóság elfogadta-e a tervet. Papnövelde u. 13. Szvacsek Mihály 1888-ban kért engedélyt a víz bevezetésére. Az engedélyben leírják, hogy a városi vízvezeték a kérelmező telkén vonult keresztül. A szomszédos ház határán állt a legmagasabban fekvő, zárt vízelosztó tartály (I. térkép). Szvacsek Mihály ebből az elosztóból vezethetett vizet a magánkútjába. 167 A telken 1965 és 1967 között építkeztek, az említett városi vízvezeték alagútját is megtalálták más, régebbi vezetékek közelében. 168 Plébánia u. 1. A szabad királyi rangra emelés után (1780) a római katolikus plébániák, a hozzájuk tartozó templomok és kápolnák fenntartása a városra hárult. A belvárosi plébánia ma is az egykori Plébánia utcában van. A ház vízelosztó kútjáról egyik korábbi tanulmányunkban már írtunk. 169 A Mária utca 36. sz. ház tulajdonosa, valamint a ferencesek rendfőnöke ezt a kutat említette vízvezeték iránti kérelmében, 1885-ben, illetve 1886-ban. Plébánia u. 5. Blauhorn Antal 1872-ben kért engedélyt magánvezeték építésére. 170 Az 1875. évi vízbérrendezés után 15 forint vízbért fizetett. A városi pénztárkönyvek 1880 és 1882 között nem említik a nevét a vízbérfizetők között. Az 1883. évi magánkút-összeíráskor Jobszt László volt a tulajdonos. Plébánia u. 6. Likl János magánkútját 1877-ben engedélyezte a tanács. A Káptalan utca északkeleti sarkán álló fali csorgó elosztó medencéjéből vezethette el a felesleges víz egy részét. Az 1880—82. évi városi pénztárkönyvek szerint 10 forint volt a vízbére. Radonay u. 1. Dittmayer Jakab 1877-ben Szeifritz Antallal (Scitovszky tér 10.) és Obermayer Gyulával (lakása:?) együtt kért engedélyt a tanácstól magánvezeték építésére. Első kérvényükre azt a választ kapták, hogy kérjenek engedélyt a püspöktől a rezidenciája udvari kútjaiból elfolyó vízfelesleg elvezetésére. 172 A leírás szerint a püspökség magánkútjaiból a felesleges víz akkor még a Sétatér mellett folyott el, a nyugati oldal lejtős úttestén. A tanácsban, a kérelem tárgyalásakor, felmerült az a gondolat, hogy a püspöki magánkutak vízfeleslegét a városi vezetékben is lehetne hasznosítani. Kovács Zsigmond püspök a város kérését nem utasította el. A püspöki magánkutak vízfeleslegét a Sétatéri közkutakon keresztül levezették a ferenciek melletti kútba; ezáltal még a kórház rossz vízellátását is megoldották. Dittmayerék még ugyanebben az évben újabb kérelmet nyújtottak be. A Klimó utca 16. sz. alatti Johan-féle ház mellett volt egy városi vízelosztó (I. térkép), Dittmayeréknek onnan engedélyezték a felesleg elvezetését. Vezetékük valószínűleg nem készült el, mert 1880—82 között egyikük neve sem szerepel a városi pénztárkönyvekben a vízbérfizetők között. Scitovszky tér 4. özv. Nagy Józsefné 1883-ban kapott engedélyt az alsó sétatéri kút (Búza-piaci ugrókút) vízfeleslege egy részének az elvezetésére. 173 Scitovszky tér 6. A „Miasszonyunkról címzett nőzárda" vízvezetékét 1851ben építtette a város. A vezetékek vascsövekből készültek. 174 Az 1859. évi vízbér megállapításakor azt írták, hogy a zárda a „Littke ház sarkán levő víz tartalékból" kap vizet. A zárda, mint „köztanoda" vízbért nem fizetett.