Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

Az adóösszeírásokban szereplő major (csiftlik) egy-egy falun kívül önálló tanyasi gazdaság is lehetett. A török források említése szerint a török szpá­hik előszeretettel változtatták a tanyai területeket és pusztákat olyan gazda­sági központtá, ahová a számukra kijelölt falu (vagy falvak) lakosait mun­kavégzésre kirendelhették. Ez a magyar földesurakéhoz hasonló robotol­tatási törekvés, főleg a 17. században bontakozik ki. 21 Az adóösszeírásokban szereplő hal-tizedet a folyók halászata címén, a hal-kettedet pedig a halastavak halászata földesúri adóztatására szedték be. A halastavakat (akkori magyar neveikkel) rendszerint fel is sorolják. A török adóösszeírások következő illetékei az igazságszolgáltatás külön­böző mozzanataiból kerültek ki: a büntetéspénz rendszerint a falusi bíró által kivetett kisebb bírságok összege, amelynek a fele a saját birtokán a szandzsákbéget illette meg. A büntetés-idézés illetékét a török bíró, a kádi vetette ki, az előtte történő megjelenés és bíráskodás elvégzéséért. A hagya­tékokat, az elhagyottak vagyonát és a szökevények ügyeit szintén a török kádi intézte, és egyben rótta ki az utánuk esedékes illetéket. Ide tartozott még a menyasszony-illeték is, amit a házasság-adóztatásból szedtek. A mezei kártétel illetéke szintén a falusi bíró bírságolási jogkörébe tar­tozott. A szekcsői—mohácsi szandzsákban öt vásáros hely összeírása szerepel. Ezek a városok Mohács, Danóc, Vörösmart, Laskó és Hercegszőlős voltak. Az itt feltüntetett 3000—4000 akcse értékű forgalom a kereskedelem kis mé­reteire utal. Az 1547. évi defter összeírásához készült egy vámszedési sza­bályrendelet, kanunname is, amely névszerint Vörösmart vámjait és kikötőjét említi meg, s azonkívül a szandzsákban a Karassó, Bolvíz és Marok nevű vi­zeken lévő hidakon szedett vámilletékeket is felsorolja. A szekcsői és szek­szárdi szandzsákok 1580. évi defterének elején szereplő közös kanunname Vörösmart kikötőjének szabályrendeletét ismét közli. Az 1547. évi defterben szereplő kanunname által megjelölt folyókon átvezető hidakon 1580-ban to­vábbra is szedték a hídvámot, ahogy arról akkor beszámolt. A szekcsői—mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírásának adatait az előbbiekben csoportosítva, azok helytörténeti jelentőségét kíséreljük meg be­mutatni. A lakosság, a gabonatermelés, a szőlőművelés, a házi ipari növény­termesztés, a kertgazdálkodás, az állattenyésztés, a halgazdálkodás, a bír­ságok, a malmok és a vámok adataiból az adóösszeírás elé bemásolt ,,adóz­tatási, s vámszedési szabályrendelet" a. m. kanunname részletes összegszerű utasításai alapján, az 1591. évi török feljegyzések értékelhetővé válnak. Az ilyen módon az előbbiekben elvégzett számításaink, a kanunname utasí­tásai szerint kivetett török adóösszegek és mennyiségek, valamint az 1591. évi helyenként feljegyzett pénzösszegek és mennyiségek összevetésén alapul­nak. A mértékegységek ismeretében minden összeírt helység lakossága és termelése kiszámíthatóvá válik, átlagos méretei ismertté lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents