Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944

Nagyon érdekes az is, hogy amint a táblázat mutatja Baranyában is, azon belül a kiemelt csoportok esetében is, összrelációban is, 50 kh alatt is na­gyobb az országosnál. Jellemző, hogy a délszláv községek gazdaságátlagai magasabbak a többi kiemelt csoportnál. Ennek pontosságát némileg ront­hatja, hogy a délszláv kiemelt községek (80%-nál több délszláv lakosú) szá­ma mindössze négy, így sokkal kisebb, ha egyáltalán van valamiféle statisz­tikai nivellálódási lehetőség. A nemzetiségi községekkel, de főleg a németekkel szemben élt egy olyan általánosító közfelfogás, hogy jobbmódúak a magyaroknál. A föld birtokka­tegóriás megoszlásának vizsgálata azt már bebizonyította, hogy a kiemelt, tehát a nyolcvan százalékos német vagy délszláv községekben nem bizonyít­ható ez számokkal, sőt egyértelműen kitűnt, hogy nem jobbak az egy gazda­ságra eső földátlagok sem. Akkor azért jobbmódúak, mert jobb eszközfel­szereltséggel és nagyobb igaerő állománnyal rendelkeztek? Vizsgáljuk meg Baranya megyében a gép és mezőgazdasági eszköz fel­szereltséget hatvannégy német (80%-osnál nagyobb arányú) és öt délszláv (hasonló arányú) községben: A mezőgazdasági gépek és eszközök egy gazdaságra eső aránya Baranya megyében. 39 (db) Baranyai Baranyai Baranya m. Baranya m. Országi német délszláv nemzetiségek összes összes községek községek nélkül (64) (5) traktor 0,002 0,008 0,003 0,003 0,003 cséplőgép 0,009 0,01 0,009 0,009 0,009 eke 0,43 0,54 0,44 0,44 0,36 borona 0,40 0,45 0,36 0,37 0,33 henger 0,11 0,15 0,13 0,12 0,10 vetőgép 0,05 0,08 0,06 0,06 0,05 kapálógép 0,18 0,23 0,23 0,22 0,11 aratógép 0,02 0,03 0,02 0,02 0.01 tejgazd. gép 0,005 — 0,006 0,006 0,005 A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a német községek gazdaságai­nak eszközfelszereltsége lényegében megegyezik a megyéével. Igazán nem lényeges, hogy a német gazdaságoknál száz gazdaságra 43 eke jut, a me­gyében pedig 44. Cséplőgépből viszont egyaránt kilenc-kilenc jut minden ezer gazdaságra. Az, hogy egyedül boronából hárommal több esik minden száz német gazdaságra, igazán nem lehet a jólét forrása. A délszlávoknál tapasztalható kissé nagyobb eltérés részben a gazdaságok birtokmegoszlásának aránytalanságára utal, részben pedig a már említett kis számból adódó kisebb nivellálódási lehetőségből. Nem mutatnak lénye­gesen eltérő képet az állatállomány statisztikai adatai sem: A főbb állatfajták gazdaságra eső aránya Baranyában.^ (db) Baranyai Baranyai Baranya m. Baranya m. Országos német délszláv nemzetiségi összes összes községek (64) községek (5) községek nélkül szarvasmarha 1,41 1,04 1 34 1,35 1,05 ló 0,56 0,75 0,65 0,63 0,48 sertés 3,19 2,90 3,78 3,63 2,55 juh 1,17 0,81 0,64 0,76 0,79 baromfi 14,13 15,47 15,59 15,26 12,54

Next

/
Thumbnails
Contents