Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944

lata bizonyítja, hogy köztük lényeges eltérés nem volt. Az eltérések 50 kh-on felül jelentkeznek. Ime ez táblázatosan: A gazdaságok átlagterületei a különböző birtokkategóriákban a főbb nemzetiségi községcsoportck szerint 35 A baranyai A baranyai Baranya Baranya Országos német közdélszláv köza kiemelt összes összes ségek (67) ségek (5) községek nélkül (236) kh kh kh kh kh 0— 1 0,53 0,55 0,48 0,51 0,39 1— 5 2,40 2,56 2,41 2,41 2,45 5— 10 7,— 5,91 7,46 7,32 7,17 10— 20 14,67 13,83 14,22 14,29 13,96 20— 50 27,56 26,28 27,75 27,67 29,38 50— 100 68,16 76,— 99,51 90,52 67,72 100— 200 148,05 113,25 140,89 142,03 138,15 200— 500 267,93 301,66 308,71 302,52 310,25 500—1000 734,57 557,— 702,49 706,10 699,55 1000 felett 338 33 — 1947,75 1869,95 2286.82 Az össz. gazdaságok átlagterülete 8,03 8,74 9,88 9,30 8,77 A fentiek szerint az 5 hold alatti átlagok viszonylag kiegyenlítettek megyén belül. Viszont amíg az egy hold alatti kategóriában a megyei és minden vizsgált csoport átlaga meghaladja az országost addig az 1—5 holdasban csak a délszláv átlag múlja felül a megyeit és az országost, a többi néhány századdal alatta marad. A 10—20 holdas kategóriában felette, a 20—50-esben alatta van Baranya és minden vizsgált csoport az országosnak. Mindkét esetben a délszláv községek átlaga a legalacsonyabb. Igy az adatok szerint a földátlagok vonatkozásában a délszláv községek hátrányosabb helyzetben vannak a megyében is, a német községek mellett is, és az országos átlagok mellett is. A magasabb birtokkategóriákban általában a magyar közép- és nagybirtokok vetik rá az árnyékukat a magyar és nemzetiségi községekre egyaránt. Hiszen ezer hold feletti német földbirtokos (mezőgazdasági kereső) csupán egy volt 1920-ban is. Igaz ez némileg megtévesztő lehet, de az is igaz, hogy a korlátolt forgalmú birtokok száma 1935ben Baranyában 2081 volt 221 067 kh földdel, ami az országosnak (a birtokok) 6,06%-a, a földterület 5,08%-a. Természetesen a közbirtokossági és volt úrbéres birtokok (375 birtok, 00 757 kh föld) után a legnagyobb ilyen a katolikus egyházi (506 birtok és 54 350 kh föld), és a hitbizományi birtok (40 birtok, 46 946 kh föld) volt. A közel kétezeregyszáz birtokból majd minden községre esett kisebb nagyobb terület ezekből.

36 A statisztikai adatokból az tűnik ki, hogy a szegényparaszti csoportoknál nem volt számottevő eltérés a különböző nemzetiségek és a magyarok f öld átlagai között. Tehát a szegénység sorsa egyformán sanyarú volt magyar és nemzetiségi esetében. Azt nem vitatom, hogy a német községekben a termelés racionalitása tekintetében nem lehettek némi különbségek, de az a szegény nép életére nem lehetett lényegbevágóan differenciáló jellegű. Csekély mértékben eltérő képet kapunk, ha a gazdaságok birtokkategóriás arányait vizsgáljuk. így jobban kitűnik, hogy a nemzetiségieknél is — a németeknél is — jelentős volt az aránytalanság a szegények és a jómódúak között.