Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944

hözjutás, érvényesül bizonyos mérvű nivellálódás! tendencia is. Erre vall a magyartól jelentősen eltérő német és délszláv agrárproletár-létszám csökkenés, illetőleg az egy hold alatti német és délszláv törpebirtokosok számának növekedése. Ez az arány nem is inkább országos, mint megyei összehasonlításban mutat érdekes képet: Az 7 kh alatti keresők számának alakulása a két háború között?

1 1930. 1941. (1920%-ában) 1920, illetve 1930 °/

0-ában A baranyai német községek (35) — — 331% A baranyai délszláv községek (3) — — 1400% A baranyai vegyes nemzetiségű községek (10) — — 414% Baranya megye összes 73 228 312% Országos összes 87 329 376% Tehát Baranya megyében (a megyei relációban) a legnagyobb mérvű gyarapodás a délszláv községekben mérhető, ahol 1400%-kal lett több az 1 holdon aluli birtokos. A német községek és a vegyeslakosságú falvak növekedési aránya is meghaladja a megyei átlagot, ami egyébként jóval elmarad az országos arányok mögött. E számokból viszont arra a következtetésre juthatunk, hogy a parasztság felbomlásának lelassulása igaz lehet országos viszonylatban, de feltétlenül differenciáltan érvényesül — amint látszik — országrészként, vagy megyénként, még inkább nemzetiségenként, illetve nemzetiségi községként. Ez utóbbiakban nagyobb mérvű volt a földhözjutás, mint a magyar községekben, pedig még itt is találhatunk az általános tendencia ellen mutató esetet; (Hásságy — 29%, német község). Sőt, a számok arról vallanak, hogy nemcsak a földhözjutás volt nagyobb, hanem a földben megmaradók aránya is. Az 1 kh-on aluli birtokosoknak a mezőgazdasági összkeresőkre kivetített aránya Baranya megyében 1930-ban magasabb volt, mint az országos hányad (1,34 : 1,27), de 1941-ben már alatta maradt (3,69 : 4,48). A legmagasabb értéket 1941-ben a német községekben észlelhetjük (5,17%), de a vegyes nemzetiségű községekben is magasabb a megyeinél; azonban csak megközelíti az országos arányt (4,32%). Legalacsonyabb a délszláv falvakban, ahol 3,47%, s majdnem a megyei szinten (3,69%) áll. Viszont ismét jelentkezik a korábbi probléma. Ha mindegyik vizsgált csoport (német község, délszláv község, vegyes község) felette áll a megyei átlagnak, akkor az öszszehasonlításban negatív szerepet játszó magyar községek mutatói kell, hogy szükségszerűen sokkal alacsonyabbak legyenek, hogy a kiemelten vizsgált csoportok értékén aluli átlagot kapjunk. Ime ugyanez táblázatosan: Az 1 kh-on aluliak az összmezőgazdasági keresők arányában.

32 (%) 7930. 7947. különbség (%) A baranyai német községek (35) — 5,17 — A ba/anyai délszláv községek (3) 0.26 3,74 3,48 A baranyai vegyes nemzetiségű községek (10) 0,99 4,32 3,33 Baranya megye összes 1,34 3,69 2,35 Országos összes 1,27 4,48 3,21 16 B. HELYTÖRTÉNETÍRAS 1977. 241