Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Fűzi János: Néhány észrevétel a baranyai nemzetiségi községek szegényparaszti népességének statisztikai vizsgálata kapcsán 1920— 1944

melynek birtoknagyság-csoportok szerinti megoszlása rendkívül színes. A tizenhét, 1000 holdon felüli keresőből mindössze egy volt nem magyar — német —, de a 69 — száz és ezer hold közötti — keresőből már csak 49% volt magyar, és 51% volt német anyanyelvű. A 100 kh feletti bérlők közül 34,5% volt német származású, a többi magyar. Sokkal jelentősebb hányadot képezett — az 50—100 kh-as birtokosok közül a német anyanyelvűek csoportja. Ök 55,2%-ot alkottak, és a 409 birtokosból 226 közülük került ki. Ebben a kategóriában találkozhatunk először a délszlávokkal, akik a 409-ből 32 hellyel részesednek (7,82%). Ebben az időben ezek szerint szerb-horvát anyanyelvű birtokos száz holdnál több földdel nem rendelkezett. A 10—50 kh-as birtokkategóriában szintén jelentős a németek aránya. A 23 666 kereső közül 10 607 (44,8%) volt német, míg a magyarok aránya 49,6% volt, s 5,49%-kal volt jelen a szerb-horvát anyanyelvű keresők csoportja. Az alacsonyabb birtokkategóriákban már mindenütt magasabb a magyarok aránya: az 5—10 kh-as csoportban 63,9%-os, míg az 5 kh alatti kategóriában 49,1%-os a részvételük. Ugyanitt a németek 29%-os, illetve 44,5%os arányban részesednek. A legkisebb a részvétele a szerb-horvát nemzetiségnek, akik 5,9%-os, illetve 6,24%-os arányban foglalnak helyet.

16 1920-ban a gazdasági cselédek túlnyomó többsége Baranyában (70,1%) magyar volt; a németek mindössze 25%-kal voltak jelen. Ugyancsak többségben voltak a magyarok a mezőgazdasági munkások között is, hiszen a 18 312 mezőgazdasági munkásból 8581 (52,3%) volt magyar, 40% német, míg 7,26% volt szerb-horvát. Országos viszonylatban ez a kép egészen eltér a baranyaitól, mert Magyarországon a 225 129 gazdasági cseléd keresőből 208 966 fő (92,8% magyar volt, és csupán 7906 fő (3,5%) német; de a mezőgazdasági munkások között is nagyon kevés (5,8%) volt a német anyanyelvű, s mindössze 0,7% a délszláv. A Baranyában adódó nagyobb arányt a németség baranyai részarányának az országost meghaladó értékében kell keresnünk. Minden birtokkategóriában azt tapasztalhatjuk, hogy megyénkben a németség aránya sokszorosa az országosnak. Az ezer hold feletti birtokcsoportban 3,3%-kal, a 100—1000 kh-ig terjedő kategóriában 45,6%-kal, a 100 kh feletti bérlők esetében 28,9%-kal, az 50—100 kh-as kereső csoportban 47%-kal, a 10— 50 kh-asoknál 33,6%-kal, az 5—10 kh-as kategóriában 20,9%-kal, az 5 kh alattiaknál 35,4%-kal, a gazdasági cselédeknél 21,5%-kal, a mezőgazdasági munkások esetében 34,2%-kal magasabb a németek aránya az országosnál. Nem ilyen nagy az eltérés a délszlávoknál, de itt is magasabb az arány, mint az országos. Igaz, itt száz holdon felüli keresővel nem találkozhatunk, s az 50—100 kh-as csoportban is mindössze 8,2% volt délszláv. Itt még a magyarok is csak 36,6%-os arányban részesednek. Aztán a legtöbb délszlávot a mezőgazdasági munkások csoportjában találhatjuk, (7,26%), majd az 5—10 kh-soknál (7,1%). Az 5 kh alatti kategóriában a mezőgazdasági keresők 6,4%-a volt délszláv. Baranyában 1920-ban 353 mezőgazdasági cseléd kereső volt szerb-horvát anyanyelvű.

17 A fenti adatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy megyénkben is érvényesült az az országos jelenség, hogy a leggazdagabbak is meg a legszegényebbek is a magyarok közül kerültek ki. Igaz, az országos adatok még plasztikusabbak mint a baranyaiak, mert az ezer hold felettiek 96,1%-a, az agrár-