Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

Nagy általánosságban azt is mutatják a táblázati adatok, hogy az anyaés csecsemővédelmi munka megindulásától kezdve minden egészségvédelmi körzetben bizonyos mértékben csökkent a gyermekhalandóság. Több-kevesebb hatása megvolt tehát a lakosság között a védőintézeti tanácsadásnak, vándorrendeléseknek, felvilágosító egészségügyi előadásoknak és a szegényes szociálpolitikai munkának is. Azonban az egészségvédelmi munka egész területén nagy hiányosságok mutatkoztak, amelyek főképpen a kapitalista társadalom, állam és rendszer korlátaiból következtek. A hiányokat maguk a körzetek egészségügyi dolgozói is érezték, és javaslatokat tettek az egészségvéde/m/ munka továbbfejlesztésére. A csányoszrói, a mágocsi és a mecsekaljai körzetekben javasolták, hogy a munka továbbvitele során fejlesszék ki a tbc-gondozást, a tuberkulózis elleni küzdelmet, és tegyék lehetővé a röntgenvizsgálatokat. A mecsekaljai körzetben a bujakór (venerea) elleni küzdelem felvételét is javasolták, Magyarmecskén pedig azt kérték, hogy mielőbb szerezzenek érvényt a bujakór törvénynek (lex venereis) és rendeljék el a kötelező gyógyítását. Sellyén is azt javasolták, hogy kényszergyógyítás alá kell venni a venereás betegeket. Mivel a terhességvizsgálatra való jelentkezés önkéntes volt, az eredményesebb munka érdekében azt kérték, hogy kötelezővé kell tenni a terhességvizsgálatokat. Ilyen javaslat érkezett be a vármegyei tiszti főorvoshoz a komlói, a magyarmecskei, és az erzsébeti körzetekből. Az egerági körzetből azt kérték, hogy az uradalmak legalább havonként egyszer adjanak kocsit az urasági terhesanyák és csecsemők egészségi vizsgálatra való behozatalára. Magyarbólyban a telepítésre való tekintettel az általános egészségvédelmi szolgálat kifejlesztését tartották szükségesnek. Mohácson és a Mohács környéki körzethez tartozó Kölkeden, mivel viszonylag sok volt a korcsma, és elterjedt az iszákosság, az egészségvédelmi szolgálat megszervezését tűzték ki feladatul. A sellyei körzetben abban látták a munka továbbfejlesztését, hogy be kel! vezetni a házassági tanácsadást. Javasolták az anyakönyvvezetők utasítását, hogy a házasulandókat küldjék be az egészségházba tanácsadás végett. Napközi otthonokat és óvodákat, illetve napközi otthonos óvodákat kértek a hosszúhetényi, a szászvári és vajszlói egészségvédelmi körzetek.

55 összegezésül megállapítható, hogy a polgári állam csak hosszú idő után ébredt tá a gyermekvédelem fontosságára, amikor az állami törvényhozás meghozta első jogszabályait a gyermekvédelem érdekében. Az első gyermekvédelmi kezdeményezések társadalmi részről és magánkezdeményezésből indultak meg, s csak később vette át az állam a munka irányítását. Nagy fordulatot jelentett, amikor nemcsak az árva és elhagyott, hanem a talált, a lelenc gyermekek gondozását is felkarolták. Még további lépés volt, amikor az egyesületi lelencházak és gyermekmenhelyek után törvénybe iktatták az állami gyermekmenhelyek megszervezését, és felállították az országban a 18 gyermekmenhelyet. Pécs város vezetősége és lakossága külön nyereségnek tekintette, hogy az egyik állami gyermekmenhelyet Pécsett építették fel. Amikor felismerték az anya- és csecsemővédelem fontosságát, ennek szervezeti kiépítésével a Belügyminisztérium állami irányítása mellett ismét egy társadalmi szervet, az Országos Stefánia Szövetséget bízta meg. Az anya- és