Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

A városháza közgyűlési termében alakult meg a városi anya- és csecse­mővédő egyesület, amelynek alakuló gyűlésén Madzsar József, az Országos Stefánia Szövetség ügyvezető igazgatója tartott előadást. A polgármester előzőleg körlevélben szögezte le, hogy akik majd a moz­galomban részt vesznek, nem vállalnak magukra anyagi terhet és anyagi fe­lelősséget. Az egyesület a tagjaitól nem szed tagdíjat, feladata csupán a városi anya- és csecsemővédelem irányítása lesz. A polgármester kiemelte az egyke elleni küzdelem fontosságát, és ezt kapcsolatba hozta az anya- és csecsemővédelmi munka megindításával. Doktor Sándor bábaképző intézeti igazgató úgy kapcsolódott bele az anya- és csecsemővédelmi munkába, hogy védőnőképző tanfolyamokat szer­vezett. Értesítette Baranya vármegye alispánját, hogy 1918. szeptember 1-én megnyílik a bábaképző intézetben a második anya- és csecsemővédő tanfo­lyam, amelyet hivatásos védőnők képzése céljából rendeznek. Ezt hirdetmény formájában is közzétette, és azt kérte, hogy a községi ható­ságok válasszák ki azt, akit erre a tanfolyamra be akarnak küldeni. A bába­képző intézeti igazgató a tanfolyamról szóló hirdetést az alispánhoz írt leve­léhez is mellékelte, és a hirdetményt Baranya vármegye Hivatalos Lapjában is leközölték. A körjegyzőségek név szerint bejelentették az alispáni hivatal­hoz, hogy kit küldenek ki a védőnői tanfolyamra. A tanfolyam 1000 népességszámnál nagyobb községekben alkalmazható (hivatásos) védőnőket képeztek. Tehát a tanfolyam három hónapig tartott. A részvétel ingyenes volt, de a tanulóknak általában saját költségükön kel­lett magukat eltartani. A hallgatók bennlaktak a bábaképző intézetben. In­ternátusi költségekre a három hónapi időtartamra 180 koronát kellett fizet­niük. Csak a belügyminiszter adhatott engedélyt az ingyenes ellátásra. A szabályzatnak megfelelően a tanfolyamra 20—45 év közötti jelentkező­ket vettek fel. Iskolai képzettségként a polgári iskola IV. osztályának elvég­zését kívánták meg. A tanfolyam igazgatója azonban sikeres felvételi vizsga alapján kisebb iskolai végzettségűeket is felvehetett. A záróvizsga letétele után a tanfolyam hallgatói hivatásos védőnői oklevelet kaptak. 35 De szervezett, illetve hirdetett Doktor Sándor bábaképző intézeti igazgató hat hetes anya- és csecsemővédőnői tanfolyamot is. Az ilyen tanfolyamokon mellékfoglalkozású anya- és csecsemővédőnőket képeztek, akiket kisközsé­gekben helyeztek el. A tanfolyam megindítása előtt unost is levélben kereste meg Baranya me­gye alispánját, hogy helyezze el a tanfolyamról szóló hirdetményt a várme­gye hivatalos lapjában, és utasítsa a községi közigazgatási szerveket, hogy küldjenek a tanfolyamra alkalmas jelentkezőket. A tanfolyam szervezését Doktor Sándor 1918. október elején indította meg. Most is a bábaképző intézetet jelölte meg a tanfolyam helyéül. Előképzettsé­gül a polgári iskola elvégzésének megfelelő műveltségi színvonalat kívánták meg. Teljesen ingyenesnek tervezte, hogy a hallgatók ingyen kapjanak tan­könyvet és teljes ellátást. A hathetes tanfolyam befejezése, illetve a vizsga letétele után a hallgatók szintén kaptak volna oklevelet, amely azonban csak mellékfoglalkozású anya- és csecsemővédőnői munkára képesített, vagyis az ilyen védőnők csak 1000 lakoson aluli kisebb községekben vállalhattak védőnői munkát. A polgári demokratikus forradalmi helyzet azonban lekötötte az emberek érdeklődését, és ezért a községek nem küldtek jelentkezőket. így a hathetes

Next

/
Thumbnails
Contents