Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

a kormányzat. Pécs város törvényhatósági bizottsága ezt a javaslatot is magáévá tette, és szintén pártoló felirattal fordult az országgyűléshez Somogy megye felterjesztésének támogatása érdekében. Az első világháború előtti években általában sokat foglalkoztatta a társadalmi és közigazgatási szerveket a gyermekvédelem ügye. A magyar városok országos kongresszusának állandó bizottsága arra kérte fel az egyes törvényhatóságokat, támogassák azt a javaslatát, hogy a kormány a gyermekvédelem ügyét a városi közigazgatás keretébe intézményesen illessze be. A kongresszus állandó bizottságának javaslatát Pécs sz. kir. város tanácsa a városi közgyűlés elé terjesztette. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, és kimondta, hogy a gyermekvédelmet minden erővel támogatja. Igyekszik az állami gyermekvédelmet hathatósan és anyagi erejéhez mérten kiegészíteni, a társadalmi gyermekvédelmet pedig irányítani és ellenőrizni.

28 Tehát belátták a megyék és városok, hogy szükség van gyermekvédelmi munkára, de féltek a közterhek növekedésétől. Az első világháború alatti nagy emberveszteségek, a magas gyermekhalandóság és a gyermekszületések csökkenése döbbentették rá a magyar kapitalista társadalmat a háború elején az anya- és csecsemővédelmi munka szükségességére. Ez a munka először szintén társadalmi részről indult. A háború második évében, 1915-ben hoztak létre egy társadalmi egyesületet, az ún. Országos Stefánia Szövetséget az anya- és csecsemővédelmi munka végzésére, irányításóra. A szövetség közvetlen vezetője, ügyvezető igazgatója Madzsar József volt. A Stefánia Szövetség az első években teljesen társadalmi támogatássá' működött. Később azonban állami pénzbeli támogatást is nyújtottak részére sőt az anya- és csecsemővédelmi munkában állami megbízatást kapott o. belügyminisztertől. Egyébként 1916-ban a belügyi kormányzat is anya- és csecsemővédő munkába kezdett. A hivatalos álláspont szerint a hazai nagy csecsemőhalandóság egyik legfőbb okául azt jelölte meg, hogy a szülőanyák nem eléggé értenek a csecsemőgondozáshoz, és közömbösek az újszülött egészsége iránt. Ezt a hiányt akarták pótolni a belügyminiszter által elrendelt anya- és csecsemő védőnőképző tanfolyamok, amelyeket a következő évben (1917) egyelőre az ország 7 városában (Budapest, Debrecen, Kassa, Nagyvárad, Szeged, Szombathely, Temesvár) kívántak megrendezni. (Később Pécsett is tartottak védőnőképző tanfolyamokat.) Budapesten két tanfolyamot tervezett a minisztérium, a hat vidéki városban pedig egyet-egyet. Minden tanfolyamon évenként két kurzust kívántak tartani.

29 A belügyminiszteri körrendelet mellékleteként megjelent az anya- és csecsem'óvédőnői tanfolyamok szabályzcta. Ebből megismerhető a tanfolyamok szervezése és működése. A tanfolyamok vezetőit és szakelőadóit a belügyminiszter nevezte ki. Egyegy tanfolyam hallgatóinak száma legfeljebb 30 fő lehetett. A hallgatók nagykorú, de 45 évesnél nem idősebb nők lehettek. Megkívánták a polgári iskola 4 osztályának sikeres elvégzését. A felvételi kérelmeket a tanfolyam szervezője és előadói együtt bírálták el. Vita esetén a tanfolyam szervezőjének véleménye volt a döntő. Az anya- és csecsemcvédőnői tanfolyamok ingyenesek voltak, de a hallgatóknak saját költségükön kellett eltartani magukat. A tanfolyam időtartama hat hét volt. (Majd a hivatásos védőnőknél ezt az időt három hónapra emel-