Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

szagos Gyermekvédő Liga. Kifejezetten társadalmi szerv volt, nem kormányrendeletre alakult. „Gyermekvédelem Lapja" címen folyóiratot adott ki. Küzdött a tüdővész ellen; nyári gyermeküdülőtelepeket tartott fenn.

25 Anya- és csecsemővédelem századunk első évtizedeiben A magyar kapitalista társadalomban a gyermekvédelmi munka szélesebb alapokra helyezése és az állami gyermekmenhelyek megszervezése után is még több évtizednek kellett eltelni ahhoz, amíg a burzsoá vezetők eljutottak odáig, hogy eredményes gyermekvédelmi munkát csak úgy lehet folytatni, ha ez már a terhes anyák és az újszülött csecsemők gondozásánál kezdődik. A terhes anyák gondozásához hozzátartozott, hogy a községek szakképzett szülésznőkkel legyenek ellátva. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901ben intézkedett, hogy bábaképző intézetet állít fel Pécsett. Amikor a polgármester ezt időszaki jelentésében bejelentette a közgyűlésnek, az úgy határozott, hogy a pécsi bábaképző intézet részére a városi kórház épületében és a Rudolfinum árvaház földszinti részén jelöl ki ideiglenes helyet.

26 Hosszú időbe telt az is, amíg az egyes törvényhatóságok és az adófizető lakosság megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy a 7 éven felüli elhagyott menhelyi gyermekek gondozási költségeit a gyermekek illetőségi helye szerinti községek viseljék. Ezen jogszabály módosítása érdekében egyes vármegyék ellenakciót indítottak, felterjesztést küldtek az országgyűlés képviselő házához. Bereg vármegye törvényhatósági bizottsága is szót emelt az 1901. XXI. tc. 3. §-a ellen, amely szerint az állami menhelyek gondozásában levő gyermekek ellátási költségeit azok a községek tartoznak megtéríteni, amilyen községi illetőségűek ezek a gyermekek. Bereg vármegye közgyűlése úgy látta, hogy ez a rendelkezés némelyik községre rendkívül súlyos terheket ró. Voltak ugyanis olyan községek Bereg megyében, ahol az elhagyott gyermekek utáni költségek a pótadónak 200 %-nál is magasabb kivetését tették szükségessé. Ilyen körülmények — Bereg vármegye szerint — a lakosság között gyűlöletessé tehetik az elhagyott gyermekek gondozásának gondolatát. Vagy ha a lakosok eleget tesznek az ilyen súlyos menhelyi költségek viselésének, esetleg a saját gyermekeik neveléséhez szükséges pénzt nem tudják előteremteni. Az is gondot okozott Bereg megye közgyűlésének, hogy az 1901: XXI. tc. nem veszi figyelembe azt az általános elvet, hogy a közterheket minden adófizetőnek és minden községnek arányosan kell viselnie. Az 1885: XXII. tc. 16. §-a szerint kórházi születéseknél, ha az újszülött illetőségi helyét nem lehetett pontosan megállapítani, azt a helységet kellett a gyermek illetőségének tekinteni, ahol a kórház volt. Ha történetesen az ilyen gyermekek menhelyi gondozásba kerültek, ezek összes menhelyi költségeit is azon város lakosságának kellett viselni, ahol a kórház volt. A közsegélyre szoruló gyermekek gondozásáról szóló törvénynek olyan módosítását kérte Bereg vármegye az országgyűlés képviselő házától, hogy méltánytalan közterhek ne sújthassanak egyes községeket. A javaslatot megküldték Pécs város törvényhatósági bizottságához is támogatás céljából, és Pécs város hasonló felirattal támogatta Bereg megye javaslatát.

27 Somogy vármegye javaslata viszont úgy akarta mentesíteni a községeket az ilyen terhektől, hogy egy országos gyermekvédelmi alapot hozzon létre 14 B. HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1977. 209