Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

szagos Gyermekvédő Liga. Kifejezetten társadalmi szerv volt, nem kormány­rendeletre alakult. „Gyermekvédelem Lapja" címen folyóiratot adott ki. Küz­dött a tüdővész ellen; nyári gyermeküdülőtelepeket tartott fenn. 25 Anya- és csecsemővédelem századunk első évtizedeiben A magyar kapitalista társadalomban a gyermekvédelmi munka szélesebb alapokra helyezése és az állami gyermekmenhelyek megszervezése után is még több évtizednek kellett eltelni ahhoz, amíg a burzsoá vezetők eljutottak odáig, hogy eredményes gyermekvédelmi munkát csak úgy lehet folytatni, ha ez már a terhes anyák és az újszülött csecsemők gondozásánál kezdődik. A terhes anyák gondozásához hozzátartozott, hogy a községek szakképzett szülésznőkkel legyenek ellátva. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 1901­ben intézkedett, hogy bábaképző intézetet állít fel Pécsett. Amikor a polgár­mester ezt időszaki jelentésében bejelentette a közgyűlésnek, az úgy határo­zott, hogy a pécsi bábaképző intézet részére a városi kórház épületében és a Rudolfinum árvaház földszinti részén jelöl ki ideiglenes helyet. 26 Hosszú időbe telt az is, amíg az egyes törvényhatóságok és az adófizető lakosság megbarátkozott azzal a gondolattal, hogy a 7 éven felüli elhagyott menhelyi gyermekek gondozási költségeit a gyermekek illetőségi helye sze­rinti községek viseljék. Ezen jogszabály módosítása érdekében egyes várme­gyék ellenakciót indítottak, felterjesztést küldtek az országgyűlés képviselő házához. Bereg vármegye törvényhatósági bizottsága is szót emelt az 1901. XXI. tc. 3. §-a ellen, amely szerint az állami menhelyek gondozásában levő gyerme­kek ellátási költségeit azok a községek tartoznak megtéríteni, amilyen községi illetőségűek ezek a gyermekek. Bereg vármegye közgyűlése úgy látta, hogy ez a rendelkezés némelyik községre rendkívül súlyos terheket ró. Voltak ugya­nis olyan községek Bereg megyében, ahol az elhagyott gyermekek utáni költ­ségek a pótadónak 200 %-nál is magasabb kivetését tették szükségessé. Ilyen körülmények — Bereg vármegye szerint — a lakosság között gyűlöle­tessé tehetik az elhagyott gyermekek gondozásának gondolatát. Vagy ha a lakosok eleget tesznek az ilyen súlyos menhelyi költségek viselésének, eset­leg a saját gyermekeik neveléséhez szükséges pénzt nem tudják előteremteni. Az is gondot okozott Bereg megye közgyűlésének, hogy az 1901: XXI. tc. nem veszi figyelembe azt az általános elvet, hogy a közterheket minden adó­fizetőnek és minden községnek arányosan kell viselnie. Az 1885: XXII. tc. 16. §-a szerint kórházi születéseknél, ha az újszülött illetőségi helyét nem lehe­tett pontosan megállapítani, azt a helységet kellett a gyermek illetőségének tekinteni, ahol a kórház volt. Ha történetesen az ilyen gyermekek menhelyi gondozásba kerültek, ezek összes menhelyi költségeit is azon város lakossá­gának kellett viselni, ahol a kórház volt. A közsegélyre szoruló gyermekek gondozásáról szóló törvénynek olyan mó­dosítását kérte Bereg vármegye az országgyűlés képviselő házától, hogy mél­tánytalan közterhek ne sújthassanak egyes községeket. A javaslatot meg­küldték Pécs város törvényhatósági bizottságához is támogatás céljából, és Pécs város hasonló felirattal támogatta Bereg megye javaslatát. 27 Somogy vármegye javaslata viszont úgy akarta mentesíteni a községeket az ilyen terhektől, hogy egy országos gyermekvédelmi alapot hozzon létre 14 B. HELYTÖRTÉNETÍRÁS 1977. 209

Next

/
Thumbnails
Contents