Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Vass Előd: A szekcsői — mohácsi szandzsák 1591. évi adóösszeírása

letegységének (nahije) sokszor évekre történő kikapcsolásával sikerült akadályozni, s meggyengíteni.

7 A szigetvári magyar ellentámadások meggyengülése idejéből, az 1565. július 28. és 1566. július 17. közötti mohamedán év összeírását ,,a mohácsi szandzsáknál fekvő pécsi vilajet fejadó defteré" őrizte meg. Ebben a defterben a pécsi, a szentlőrinci, a pécsváradi, a szászvári, a szentmártoni, a kaposvári, a görösgáli, a segesdi, a komári és a berzencei nahijék területén fekvő falvakban összeírt családfő-adózók névjegyzékeit találjuk meg. Az utóbbi Berzencét már ekkor számbavették a törökök, pedig csupán 1568. január 25-én adta meg magát. Ezt az összeírást Oszmán kádi Pécsen csak 1569-ben hitelesítette, s ebből világosan következtetünk az összeírások elkészítésére. Bizonyítható, Berzence példáján, a török adóösszeírások helységeinek előre kijelölt jellege, valamint az, hogy évek teltek el, amíg egy összeírás letisztázása és hitelesítése megtörtént.

8 Szigetvár 1566. évi eleste után, az egykori török források szerint, a mohácsi—pécsi szandzsák területi kiterjedésében ismét változások történtek. Feltételezhető, hogy (minden következtetés szerint) azonnal Szigetvár eleste után készült egy II. Szelim szultán uralkodási idejére (1566—-1574) keltezett részletes adóösszeírás, amely már szekcsői szandzsák elnevezéssel szerepel. A rendelkezésünkre álló összeírások közül még erre az időszakra vonatkozik: ,,A szekcsői szandzsák hitetlenjeinek 978. évi (1570. június 5.— 1571. május 25.) defteré", amelyben már csak a szekcsői, mohácsi és baranyavári nahije összeírása készült el. Ennek a fejadó-összeírásnak van egy másik, egy évvel később készült másolata is. Ugyanebben az időben készült: ,,A siklósi vilajet hitetlenjeinek 979. évi (1571. május 26.—1572. május 13.) dzsizje defteré", amely a siklósi, sellyei, vaskaszentmártoni és nagyharsányi nahije adófizetőinek névjegyzékeit tartalmazza. Szigetvár török közigazgatási megszervezésére is rendelkezünk adatokkal, de egyelőre a pécsi szandzsákkal együttesen kezelve szerepel. „A szigetvári és pécsi vilayet 979. évi (1571. május 26—1572. május 13.) dzsizje defteré, az új defter szerint" című összeírásban a görösgáli nahije a szigetvári szandzsákban, a szentlőrinci nahije, pedig mindkét szandzsákban, a kaposvári nahije szintén a szigetvári szandzsákba tartozóként került lejegyzésre. Ebben az összeírásban az a különösen érdekes körülmény, hogy a szigetvári és pécsi szandzsákok önálló területegységének kialakulását kísérhetjük nyomon egy területmegosztás révén. Ehhez a következtetéshez a szigetvári szandzsák 1579. évi részletes adóösszeírásának helységnevei megbízható tudósítást nyújtanak. 1579-ben a szigetvári, a sellyei, a vaskaszentmártoni, a siklósi, a görösgáli, a babócsai, a berzencei, a segesdi és a kanizsai nahije került a szigetvári szandzsákban feljegyzésre. A következő évekből maradt fent az új önálló pécsi szandzsák egyik első defteré a 990. évből (1582. január 26.— 1583. január 25.), ahol már a pécsi, a szentlőrinci, a szászvári, a pécsváradi és a szentmártoni nahije, mintegy 5538 adófizetője (hane) szerepel. Ennek a fejadóösszeírást tartalmazó defternek a címe után írt sorokból megállapítható, hogy a budai tartomány (vilayet) romos várainak újjáépítésére beszedett rendkívüli adó elszámolást tartalmazza.

9 Szigetvár 1566. évi eleste után a török közigazgatás területegységei, a szandzsákok és nahijék, Baranya megye területén — tehát már 1570 körül — véglegesen kialakultak. Ebben az időben a mohácsi szandzsák korábbi (1547 körüli) területén már a szekcsői—mohácsi, a szekszárdi, a kop-