Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Kopasz Gábor: A gyermekvédelem és Baranya megye

tott a törvénytelen gyermekek felkarolására. A gyermekvédelmi munka népszerűsítésére felhasználta a sajtót. Figyelemre méltó műveket írt a lelencügyről, az árvaházakról, az intézeti gyermekápolásról, a nemibetegségekről. Röplapokat szerkesztett és terjesztett az elhagyott gyermekek érdekében. 1884-ben megalapította a Fehér Kereszt Országos Lelencház Egyesületet. A gyermekmentő társadalmi megmozdulások mellett szükségszerű volt, hogy a polgári állam is bekapcsolódjék a gyermekvédő munkába. Az állami törvényhozás az 1876. évi XIV. törvénycikkben intézkedett az állami lelencház felállításáról. A törvény kimondta, hogy a gyermekek egészségügyére való felügyelet, a különböző hatósági szervek feladata.

1 Ha a gyermek megbetegedett, orvosi ellátásban részesítéséről annak kellett gondoskodni, akinek a gyermek gondjaira volt bízva. Bár az orvosi vizsgálati díjat a 7 éven aluli gyermekeknél a törvény a felére szállította le, de a költség a gyermek gondozóját terhelte. Ha valaki a rábízott gyermek gyógykezeltetése tekintetében mulasztást követett el, a szabálysértési eljárás szerint kellett büntetni. A gyermek gondozóját csak akkor mentesítette a törvény az orvosi költség alól, ha vagyontalan volt, s ilyen esetben a község pénztárából kellett a gyógykezelési költségeket fedezni.

2 A halottkémnek az elhalt 7 éven aluli gyermekről az elsőfokú községi hatósághoz kellett jelentést tenni. Intézkedett a törvény a csecsemőszoptatásról és dajkálásról is. A dajka szoptatást a saját lakásán csak akkor Pécs város volt Rudolfinum árvaháza