Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig

látná mindenki a bukást, melynek ily vállalat elébe nézne. Másrészről a kereskedő, iparos és földmíves osztály embereit hiába vasárnapi iskoláznák, ők ugyan nem emelnek nálunk közkönyvtárt még egy ideig. Iskola, könyvtár, akadémia egymásra kölcsönös befolyást gyakorolnak, minálunk nem anynyira azért égető szükség könyvtárak felállítása, hogy azok a tanuló nemzedéknek segédforrásokat nyissanak, mint inkább azért, hogy azok a még szendergő rétegekben kíváncsiságot, tudományos részvétet gerjesszenek."

4 Mégis, éppen a Schwarz által lenézett osztályok kezdték meg — tőlük telhető eszközökkel — saját könyvtárellátásukat. Az évi 1—2 koronás tagsági díjakból nem jöhettek létre az angliai public librarykhoz hasonló intézmények, a művelődésre, az ismeretkör szélesítésére, a frissen szerzett ismeretek megbeszélésére való igény társas- és olvasókörök formájában nyert kielégítést. Jelen dolgozat csak a Baranya megye községeiben létrejött alakulatokat vizsgálja, gazdasági szerepéből, társadalmi szerkezetéből következőleg Pécs város külön, más természetű vizsgálódást kívánna. Az 1914. évet az egyesületek életében korszakhatárként foghatjuk fel, mert a háború alatt a legtöbb egyesület szüneteltette működését, igen sok nem-hivatalosan fel is oszlott, A baranyai olvasó egyletek által járatott nem pécsi újságok