Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Móró Mária Anna: Olvasóegyletek és népkönyvtárak Baranyában 1914-ig

látná mindenki a bukást, melynek ily vállalat elébe nézne. Másrészről a ke­reskedő, iparos és földmíves osztály embereit hiába vasárnapi iskoláznák, ők ugyan nem emelnek nálunk közkönyvtárt még egy ideig. Iskola, könyvtár, akadémia egymásra kölcsönös befolyást gyakorolnak, minálunk nem any­nyira azért égető szükség könyvtárak felállítása, hogy azok a tanuló nem­zedéknek segédforrásokat nyissanak, mint inkább azért, hogy azok a még szendergő rétegekben kíváncsiságot, tudományos részvétet gerjesszenek." 4 Mégis, éppen a Schwarz által lenézett osztályok kezdték meg — tőlük telhető eszközökkel — saját könyvtárellátásukat. Az évi 1—2 koronás tagsá­gi díjakból nem jöhettek létre az angliai public librarykhoz hasonló intéz­mények, a művelődésre, az ismeretkör szélesítésére, a frissen szerzett isme­retek megbeszélésére való igény társas- és olvasókörök formájában nyert kielégítést. Jelen dolgozat csak a Baranya megye községeiben létrejött alakulatokat vizsgálja, gazdasági szerepéből, társadalmi szerkezetéből következőleg Pécs város külön, más természetű vizsgálódást kívánna. Az 1914. évet az egyesü­letek életében korszakhatárként foghatjuk fel, mert a háború alatt a legtöbb egyesület szüneteltette működését, igen sok nem-hivatalosan fel is oszlott, A baranyai olvasó egyletek által járatott nem pécsi újságok

Next

/
Thumbnails
Contents