Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)
TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848
az szolgálat eránt levő Kötelező Levélről el állani nem szándékozik, de telylyes akaratjok az Tanító Mester elmozdítani, és másikat föl válolni, a ki az kötelességit, és nem a Kereskedést folytatni fogja, a Kikís Tekintetes N. Vármegye végzésére hajulván szüntelen ajánlottak Kívánunk lenni Az fönt írt Tekintetes Nemes Vármegyének leg nagyobb feő hajtással ajánlót igaz és alázatos szolgái Miso Sztankovics, Theodor Csambasz, Stojan Vranits Esküttek az egész község nevében. Jakob Fekete, Anton Szuits, Andria Saslia, Gyuro Janits Tutorok Sombergen." A beadványra az intézkedés is megtörtént, amely a feljegyzés szerint így szól: ,,AI Ispány Ür által a' Görög nem egyesült valláson lévő Feő Igazgatóval a' végett közöltettni fog, hogy a' panaszolkodóknak kívánsága szerént minthogy a' mostani mester kötelességében el nem járván ő véle a' Község meg nem elégedhetik, egy új alkalmatos mestert ki-rendellyen mentül előbb". Megyénkben az I. Ratio kibocsátását megelőzően 1770-ben történt egy oktatásügyi felmérés, 9 melyet a Helytartótanács rendelete 10 tett kötelezővé. A július 12-én érkeztetett leiratban 5 pontban fogalmaztatták meg az összeírás kritériumait. Ezek a következők: 1. Hol van iskolamester; 2. Hány és milyen vallású tanítványa van; 3. Mit és milyen módszer szerint tanít; 4. Honnét és milyen jövedelme van; 5. Tanítói működésének megjavítására mi javasolható. A beérkezett 45 lakott hely adataiból figyelmünket jelen esetben csak 43-ra korlátoztuk, mivel Pécs oktatásügyének tárgyalását nem kívántuk munkánk fókuszába állítani. A megyeszékhelyről ugyanis 2 jelentés is befutott, az egyik a magyar, a másik a német nyelvű iskola adatait tartalmazta. Vizsgálatunk elvégzésénél a katolikus tanítói jövedelmek bemutatását mellőztük, mert ezen hitfelekezethez tartozó „mesterek" járandóságairól eddig már több kitűnő helytörténeti munka látott napvilágot Baranyában. 11 Helyette (pár eset kivételével) a helvét valláshoz tartozó, főleg ormánsági községek díjleveleit sorakoztatjuk majd fel, melynek mostani közzététele először kerül rendezett formában az olvasóhoz. A tanítás módszertanát alább ugyancsak külön szerkezeti egységben kívánjuk érinteni. Az 1770-ből való község- és tanulólétszám táblázatunk mellé az 1782/83as egyházlátogatási jegyzőkönyvek adatait is felhasználtuk, más egyéb kiegészítő forrásokkal egyetemben 12 , mivel ezzel az adott helységek pontosabb megítélését és elemzését kiszélesíthettük.