Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Sándor László: Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770-1848

Adatok a baranyai népoktatás történetéhez 1770—1848 SÁNDOR LÁSZLÓ Munkánkkal a baranyai népoktatás történetéhez kívánunk hozzájárulni a 18. század 70-es éveitől a feudális társadalmi berendezkedést lezáró 1848/49-es polgári forradalom küszöbéig. Az érintett korszakban teljesedett ki a majorsági árutermelés, születtek meg az „állami jobbágyvédelem" céljából azok az intézkedések, melyek a földesúri kizsákmányolással szemben fokozottabban biztosították a nép állami adófizetőképességét. A megváltozott politikai módszerek a bécsi protekcionista gazdaságpolitika érdekeit szolgálta. Az uralkodók ismételten beleavatkoztak a századok óta mereven álló termelésszerkezet módosításába, és a felvilágosult abszolutizmus társadalmi érdekeinek megfelelően határok közé szorították a földesúri-jobbágy viszony más felépítést kívánó rendszerét. Az 1764—65-ös országgyűlés Mária Teréziát meggyőzte arról, hogy a rendek a nemesi adómentességet feladni nem akarják. Ugyanakkor a földesúri szolgáltatások állandó fokozásával előmozdítói lettek a jobbágygazdaságok egyensúlyhelyzetének negatív irányú formálódásának.

1 Részben ez késztette az uralkodónőt a híres 1767-es „Úrbéri Rendelet" kiadására. Ezzel az új mezőgazdasági szerkezet alapját teremtette meg, melynek erőforrása a falusi dolgozó jobbágy lett. Intézkedéseibe a felvilágosodás eszmeáramlatából átvette mindazokat az előremutató strukturális elemeket és törekvéseket, amelyek nagyobb megrázkódtatás nélkül a feudális társadalmi berendezkedés érdekeivel azonosultak. Szabályozásaival kialakította az új feudális államapparátus alapjait, megteremtette a gazdasági helyzet egységesítésének lehetőségeit, és hozzájárult a parasztság differenciálódásának felgyorsításához is. A megújult gazdasági alap elősegítette az alacsony szinten álló életszínvonal-emelkedést, amely óhatatlanul is visszahatott az abszolutizmus neveléspolitikájára. A vegyes etnográfiai Baranya megye közművelődés- és kultúrösszetétele ekkor az új változások korát élte. A tudatlanságából ébredő nép területünkön is kilépett a számára alapműveltséget és „népiskolát" adó piaci, vásári s szószéki fellegvárából, amely jelentőségét viszont nem kívánjuk alábecsülni. Tudott, hogy az anyanyelvi ismeretek elsajátításának, a régi magyar, valamint nemzetiségi költészet megismerésének és az egyházénekeknek műveltséget adó fontos terei voltak ezek, nem is beszélve a tanműhelyül szolgáló társas összejövetelek ezernyi kultúrkincset szolgáltató művészetéről.

2 Bár az árutermelés növekedése a meglevő társadalmi viszonyokon belül