Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1977. (Pécs, 1979)

TANULMÁNYOK — FORRÁSKÖZLÉSEK BARANYA TÖRTÉNETÉRŐL 16 — 20. század - Bezerédy Győző: Adatok a töröktől visszafoglalt Baranya történetének első évtizedeiből

Bősz János kb. 48 éves nagypalli lakos a következőket vallotta: ,,Ad primum: ezen tanú itten Nagy Paliban született ez világra és mindenkoráig itten lakott, tudgya onnand, hogy ezen fönt álló Templom réghtül foghvást azon hellyen volt és török üdőbenis hallotta, hogy Nagy Pa\\\ lakosok, mint kálvinisták ezen Templomba jártak, de a fundamentumbul kik építették, az Isten tudgya, mert mint hallotta, hogy ezen ujjítássa az Templomnak réghi fundamentumokra és falakra, ezen fatensnek is üdéiben renoválva lettek. Ad secundum: Miulta emlékezik minden koron ezen Helységhben hol mester, hol Praedicátor volt, és az Attya üdéiben hallotta, hogy ide Lovász Hetényi Kálvinisták, ugy Bodaiakis ell jártak volna, de hogy az Németh a Törököt ebbül az országhbul ki verte volna, ezen két Helységhbéli Kálvinisták ell szélettek, ebbül az Helységhbülis sokan megh fogyatkoztak, és így újra ezen két Helységhben Németek szállottak, ezen Helységhben pedigh mostis előbbenyi mód szerént vannak. Ad tertium: Hallotta, hogy mégh Török üdőben, mind pedig az után, hogy az Törököt a Köröszténységh az országbul ki verte, mindenkoron volt ezer Helységhben Praedicátor, a vagy mester." Borsos Mihály kb. 60 éves helvét vallású nagypalli lakos vallomásából: ,,Ad primum: Mivel hogy itten lett a világhra, mind az Attyais onnand tudgya és reá emlékezik, hogy ezen fönt álló Temp!om Török üdőbenis puszta falaira volt föl építve, az födele gyikénnyel és midőn a Törököt ebbül az országhbul a Köröszténységh ki ki verte volna, akkoron az táborozó Némethségh lovait beléje kötözvén, székjeit, padlását és minden épületeit ell égetvén ell pusztult, akkor az fölső részén a falunak fábul épétett ezen Helységh Templomot. . . Ad secundum: Mind pesti comissio (1722) előtt és az utánis mindenkoron volt ezen Helységhben Praedicátor, a vagy mester." Tóth István, kb. 56 éves helvét vallású nagypalli lakos a következőt vallotta : Ad primum: Mivel hogy itten lett az Világhra, seőt mégh az Attyais, onnénd tudgya és emlékezik reája, midőn az Törököt innend ell űzték volna, ell pusztult volt ezen fönt álló Templom, és mind az Kurucz háboruigh, az után is egy darabig pusztán állott, hanem most lehet valami tizenhat vagy tizenhét esztendeje, hogy megh újították, és födéllel bé födék, de ki építette annak előtte fundamentumából, azt nem tudgya."

9 A szórványosan fennmaradt adatok azt bizonyítják, hogy a megszállt Baranya lakosságát a török nem gátolta vallása gyakorlásában. A török alóli felszabadulás után az új földesurak a terheken mit sem változtattak, sőt türe'metlen vallási politikájukkal a helyzetet a végletekig elmérgesítették. A vallási gyűlölet elképesztő pusztulást hozott a megyére: a kuruc és rácdúlást, ami a lakosság tömeges pusztulását vonta maga után. III. Az Inquisitiones fondban levő iratok másik csoportja a baranyai nemesek igazolásával kapcsolatos. A felszabadult Baranyában a protestánsok súlyos vallási problémája mellett a nemesség helyzete is válságosra fordult. A török előtti uralkodó osztály az évszázados háborúk, hadjáratok során megsemrrysült vagy biztonságosabb helyekre költözött. Nagyrészt elmenekült a köznemesség is. A védel-