Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

Dunán szabad malomfelállítási joggal erősítette meg a molnárokat. Tisztázta az uradalom kisebb szolgálmányait (madarászat, halászat, makkoltatás stb.). Kihasított végül az uradalom részére megfelelő szántót, rétet stb.

72 VI. A sziget jelentősége a XVIII. század első felében A XVlll. század közepén létrejött contractus a mohácsi mezővárosi polgárság győzelmét hozta. Legalább is olyan státust adott, amelyben a kedvező természeti és gazdálkodási lehetőségeket jól kihasználó Mohács továbbfejlődése biztosítottnak látszott. A város gazdálkodásának menetében a XVlll. század első felében is ugyanúgy mint a török uralom időszakában, sőt azt megelőző korokban, nagy jelentősége volt a szigetnek. Pontosabban a szigeteknek.

73 E tanulmányban vizsgált korban és a XVlll. század első felét megelőző évszázadok alatt, jelentékenyen változott a Duna árterülete. Új szigetek, új ágak jöttek létre, majd feltöltődtek és másutt alakultak ki ismét szigetek.

7/1 A forrásainkban szereplő tanúk maguk is beszámoltak a szemük láttára változott helyzetről. Kádia sziget birtoklásáért évtizedekig folyó harcot folytatott a püspöki uradalom a bellyei főhercegi uradalommal

75 (1703-1726 között). Majd a Bács megyei kincstári uiadalom kísérelte meg Kádia sziget birtokának jogát kétségessé tenni. Bácsmonostor, Baracska, Csataalja, Dautova, Szántó, Béreg, Koltut halászai, jobbágyai a kincstári uradalom prefektusának bátorításával fát vágtak, vadásztak, halásztak a Kádia szigeten, sőt azon túl is a nyugatibb részeken. 1686—1703 között erősödhetett meg e gyakorlat. A kamarai igazgatás alatt lévő Duna melléki (Bács-Bodrog vármegyei) birtokok és ekkor még ugyancsak a kamara kezelésében fekvő mohácsi uradalom, ellentétek nélkül „élte" a szigeteket. Azonban a mohácsi uradalom, miután ismét régi tulajdonosának, a pécsi püspöknek a hatósága alá került, e korábbi gyakorlatot igyekezett felszámolni és ez ellentétekhez vezetett. A sziget birtokáért versengett a pécsi püspök, a bellyei főhercegi uradalom, a Bács megyei kincstári birtok és Dunaszekcső. Az ellentét elsősorban az erdőhasználat és főleg a halászat miatt éleződött ki. 1690-es évektől folyt a vita a pécsi püspök és a pécsváradi apátság között a Mohács környéki területek birtoklásáért. E vitában, amely perré dagadt, a szigeti területeknek volt döntő súlyuk. A sziget jelentős része, a Kismohács néven ismert településsel együtt, a török után Jany Ferenc szerémi püspök birtokába került.

70 A török elleni háború itt kisebb pusztításokkal járt, A lakosság itt a XVlll. században jelentékenyen megnőtt. A városfalon kívül élt mohácsiak átköltözésével és a Duna keleti partjáról átszivárgott menekültekkel együtt a sziget és Kismohács jelentős jövedelmet adott a szerémi püspökségnek. Az 1702-ben kezdődött perben a pécsi püspök Mohács egész birtokába került mindazokkal a területekkel egyetemben, amelyek a török előtt is hozzátartoztak. Azonban az évszázados szokásjogot nem lehetett egykönnyen megváltoztatni. A szigeten a püspöki uradalom jogainak érvényesítéséért 1703-tól hosszú küzdelem vette kezdetét, amely még a század első felében sem mondható lezártnak. 1703-ban a királyi comissio, a püspökség és Mohács bírója és több jobbágya előtt megejtette a határjárást. Ezek okmányait később újra és újra elő kellett venni a szigeten meghúzott határárokért folyó küzdelemben.