Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

lenállást. Azonban ezek csupán elszigetelt jelenségek. Egy-egy falu határán belül lezajló „zene-bona" kereteit nem haladták túl. Mint korábban említettük, a húszas évek végén, majd Sarits tiszttartó idején az 1740-es évek elején, a Mohácsszigeten lévő halásztelepek tómesterei és halászai álltak ellen a tiszttartó hajdúinak. „öszszetekerve hálóikat átjöttek házaikhoz Mohácsra".

6

'

1 1742-ben, a mohácsi uradalom hajdúi, az uradalom sertéseit a szebényi püspöki legelőről, a geresdiek erdei legelőire hajtották. ,,. . . A Geresden lakozó Magyarok ellentállván benne, nem engedték behajtani . . .". A tiszttartó katonákat küldött és az erdőbe „engedték a sertvéseket". A gelesdieket a mohácsi tiszttartóság 12 forintra büntette. Az elégedetlenséget erőszakkal kívánta letörni. Közvetlenül ezeknek az eseményeknek a lezárása után az istállót építő geresdiekre újabb büntetést mért ki, mert a mohácsi uradalom erdejéből fát vágtak. Hiába mutatták fel a „ispán engedelmét az czédula papérost, rajtuk büntetést vett 12 forintban". A kukorica kilenced beszedésekor állandó panaszként merült fel a tiszttartó ellen, hogy többet mér mint szabadna Midőn a kilenced kukoricát a megírt Tiszttartó bé szokta szednyi, valamenn/i föl tér a mérőre, tetézve szokta tőlük vennyi, és azt aki a mérőről leszokott csurogt.yi, azt is magával mindenkoron elviszi . . .". 1742-43 között építi fel Beiényi Zsigmond püspök a „Szent kereszt"-ről elnevezett templomot. 1743-ban leégett a város, és a plébánia templom, így az új püspöki templom építését meggyorsították.

65 Az uradalom falvaiból a robotra kirendelt jobbágyok szállították a követ. A hímesházi jobbágyok közül csak négyen tudtak megjelenni a következő napokon. Az egynapi mulasztásért 12 forint bírságra büntette őket a tiszttartó. Azon könyörgésüket, hcqy „a következő napokon szívesen tovább dolgoznak", nem vette figyelembe. Ugyanebben az évben a fát hordó jobbágyok közül kettőnek a kutyája is az erdőbe tartott. Az ispán az egyiket agyonlövette, a másik elmenekült. A jobbágyon ezért 1 tallér büntetést és 1 Márjás kalodapénzt hajtott be. Egy gazdának a szántóján egy terebélyes „makktermő fa állott. Lehullván a makk, az szegény felszedte, a tiszttartó 1 tallért vett rajta." 1749-ben építette fel a szigetben szép lakját a tiszttartó. „Az építéshez az anyagszállításért, bor és liszt, széna hordásért, és magának a tiszttartónak sokszori odaviteléért nem fizetett semmit."

66 Jellemző a len és kender kilencedről vallott törvénytelen gyakorlat. 1743 és 174Ő között minden esztendőben a „lent és a kendert az uraság részire megfonatta és megszövette a mohácsi, a kölkedi, a laki takácsokkal. Leginkább azonban a hímesháziakkal. Az itteni takácsot a robot alól kivette és robotolnyi kelletett helette is, melyért jó lehet, mind a fonyásért lancsukiak és kölkediek helett is egy esztendőn át a hímesháziak fontak, füzetest ígért, de soha csak egy pénzt sem adott". Hasonlóképpen jutott az uradalom a tiszttartó révén más szakmunkákhoz is. A pintérek, ácsok, asztalosok, kőművesek munkába állítása esetén a többi község többi jobbágyainak robotszolgáltatását emelte fel. A szakipari munkáért alig, de rendszerint semmit sem fizetett. 1747. évi tanúkihallgatás során a püspöki uradalom jobbágyai a törvénytelen fuvarozásról panaszkodnak. A robot mellett igénybe veszi őket az ispán, a tiszttartó és semmit sem fizet részükre. Az önkényes föld elvételek végsőkig feszítették a húrt. ,,Kuszman Mihály nevű íakos panaszkodik az eránt, hogy még Sprengh Úr idejében, 1725-ben némely darab rétet pénzen megvett, amelyet mind az elmúlt 1745, esztendeig békességben