Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

olyan jelentékeny volt, hogy közel egy évtizedig tartott a küzdelem érte. Jány Ferenc szerémi püspök végrendeletben mondott le végül a pécsi püspökség javára/

13 A kamarai igazgatás alatt lévő Mohács és mohácsi birtok községeinek népei sokat szenvedtek e küzdelemben. 1691-ben Kis-Mohács panasszal fordult az uralkodóhoz, felsorolva Jány Ferenc elleni vádakat. A püspök emberei elhurcolták Szigetvárra fogságba a jobbágyok gyermekeit. A „halas vizeket", szőlőik termését elrabolták. Vinczencz is beszámolt arról a kamarához küldött jelentésében, hogy Radanay hajdúi végig járják a falvakat és a kamara ellen a szolgáltatások megtagadására biztatták a lakosságot. Ugyanakkor ő maga beszedte a tizedet és dézsmát. A Pécs környéki falvak a Kamarához fordultak segítségért. Mohácsi lakosok hasonlóképpen. 1690-ben arról panaszkodtak, hogy a kamarának és a püspöknek kénytelenek adózni. „Inkább lábrakelünk és elmegyünk, mint sem nyomorulton pusztuljunk . . Az 1690-es évek végére a kamarai birtok megszilárdult. A város megerősítve palánkját, rendezve a kikötőjét, lassan fejlődésnek indult. Az 1696-ban végrehajtott összeírás szerint a megye harmadik legnépesebb helye 90 lakossal/'

4 A város megizmosodását jelzi, hogy Lipót 1701-ben Mohács részére a vásártartási jogot megerősítő oklevelet adott. Az 1701. február 20-án kelt császári leirat a vásárokat Szent Mátyás apostol, Keresztelő Boldog János, Szent Márton püspök napjára engedélyezte. A vásártartás jogával járó ostorpénz jövedelmét is elnyerték. A felújult átkelőhely, a Mohácson keresztülmenő és erősödő kereskedelem, a vásártartási jog nyomán megélénkülő áruforgalom következtében megfigyelhető a gazdasági megerősödés. A XVIil. század első három évében nagy árvizek vonultak le a Dunán és Mohács környékét is elpusztították. A szigeti birtokok nagy része víz alá került. A város fejlődésének gátat szabtak a Rákóczi felkelés idején lezajlott háborús események. A felkelés előtt már 100 rác katonából állő őrsereget szállásoltak be. Mellette 20 állandó szolgálatot tévő reguláris katona tartásáról kellett gondoskodniuk. A katona tartásra 1703-ban 50 forintot kénytelen a város fizetni/*

5 A városi tanács igyekezett mindenáron elhárítani a közelgő veszedelmet s kérte a megyét, hogy katonasággal erősítse meg a várost. A megyét végig pusztító rácok mohácsi dúlása azt látszik bizonyítani, hogy a megerősítésre ekkor nem került sor. A mohácsi egyházi épületeket feldúlták és lerombolták. A lakosság jelentős része menekülni kénytelen. A kurucok támadásakor a szerb lakosság is a Dráván túli területekre futott. A városi tanács igyekezett a károkat és a lakosságot ért veszteségeket pótolni. 1705-ben a „népesség kártalanítására kivetések történek". A rácoktól feldúlt portákat igyekeztek megsegíteni. A dunántúli hadjárat végén, miután Mohács többször szenvedett a császári hadak vonulásától és fosztogatásától, véglegesen szerb csapatok megszállása alá került/

10 1711 kora-tavaszán nagyszabású erődítési munkálatokba kezdtek. A pécsváradi és siklósi uradalom is részt vett ebben, nyolc szekeret és több mint 200 gyalog robotot adtak. A mohácsi palánkot két évig tartó kemény munkával megerősítették. A megyei biztos a sánc elkészítésén dolgozott mesteremberek részére rendszeresen ellátmányt folyósított. A kirendelt munkásokat a Tolnán lévő királyi biztos 1711-ben magához rendelte és közülük többet börtönbe vetett, mert „nem tanúsítottak elegendő szorgalmatosságot" a munkában. A jobbágyok egy része Petárdáról, Versendről, Kásádról érkezett. Az erődítési munkák befejezése után Mohácson kívántak letelepedni. A baranyavári uradalom e jobbágyok visszaköltözését követelte. A Rákóczi-felkelés bukása után Pécs és Siklós mellett, a megyébe érkező 30 pan-