Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Szita László: Mohács gazdasági és társadalmi fejlődése a XVIII. század első felében

telének elhagyni. A gechi (Geta) monostort a mohácsi csata előtt egy támadás alkalmával lerombolták, a portyázok Bátáig jutottak. II. Lajos, aki már 1521-ben járt Mohácson és Moré püspök kastélyában szállt meg, a mezőváros palánkját megerősíttette. Verancsic;; leírásából ismeretes, hogy kikötője igen jó volt, odairányult napokkal az ütközet előtt a hadiszállítás.

12 Mohács a csata után elpusztult-e vagy csak részben, az egymásnak ellentmondó adatok miatt nem állapítható meg pontosan. Az Osman birodalom története c. munka írója állítja, hogy a törökök felgyújtották a várost. Fölkér monográfiája szerint, mivel nem esett közvetlen a hadiút mellé, csak a „száguldó martalócok" gyújtogatták.

13 1526—1542 között Mohácsra kevés adattal rendelkezem. III. Mohács a török uralom idején A mohácsi csatavesztést követően Mohács várost és a megerősített palánkot a török feltételezhetően megrohanta és felégette.

14 Lakóit azonban valószínű megmentették a szigeti erdők, mocsarak, ismert búvóhelyek, amelyek később is védelmet nyújtottak.

,;> Közvetlenül a mohácsi csata után azonban újjáépülhetett romjaiból, mert azt követően többször említés van róla. A közéletben Buda felé vezető hadiút miatt, valamint a Dunán zajló hadi és polgári hajózás következtében, a török uralom alatt is jelentősége volt. A török hadjáratai alatt sokszor hallhattunk Mohácsról. 1532-ben is Mohács mellett táboroztak. A török hajóhad Mohács mellett horgonyzott. Később, az 1566-os hadjárat idején is itt várta be a török hadsereg a magyarországi csapatok csatlakozását. Hajóhada ekkor is itt kötött ki. Amíg tehát a török előrenyomulás tartott, Mohács és a mellette lévő kikötőhely stratégiai fontosságot kölcsönzött a városnak. Nem véletlen tehát, hogy a kiépülő török közigazgatás is szerepet szánt a városnak. 1543-ban szandzsák központ lett. Hozzátartozott a szekcsői, baranyavári, nagyharsányi, siklósi és sellyei nahie.

16 Szigetvár eleste után rövid időre a közigazgatás központja Dunaszekcső lett és Mohácsnak meg kellett elégednie a járási szintű igazgatási központot jelentő nahie funkciójával.

17 1570-ben ismét a szandzsák központja. Főként ez a helyzet adott lehetőséget, hogy a XVI—XVII. században a megye egyik legjelentősebb mezővárosa maradjon. A magyar lakosság gazdasági potenciálja a török megszállás megszilárdulása után a helyi idegen uralom gazdasági érdekeinek megfelelően, fejlődésnek indult. 1543ban a tolnai kikötő vámjait és halastavait a legtöbbet ígérő mohácsi magyar kereskedők vették bérbe a kádi ajánlatára.

J8 1543—47 között ugyancsak több adat utal arra, hogy a mohácsi lakosság visszatért és a gazdasági tevékenység megindult. Györe György fia, Mohács város lakosa, különböző bérletekben érdekelt. A megszállók és a gazdag mohácsi kereskedők közötti érdekszövetség kialakulását mutatja az is, hogy a kádi különböző ügyletekben kezesként szerepelt. A város gazdag halászatával és a szigeten a méhészetével, gyümölcsöseivel, a török ízlésnek is megfelelt. A vonatkozó adóügyi utalásokból nem túlzás arra következtetni, hogy a mohácsi kertkultúra is jelentékeny lehetett.

19 A török alatt a népesség strukturális bemutatása a különbözőképpen közölt adóösszeírások miatt megbízhatatlan. Az eddig publikált defterek adatait összevetni és számszerűségre törekedni céltalan lenne. A tendencia azonban világosan kiolvasható. Népesség növekedés jellemzi 1543-tól a század 60-as évéig Mohácsot. Azt