Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez (1867-1944)

1937. december 6-án a „Honi Ipar" felelős szerkesztője Sugár Ottó, Mohács megyei város polgármesteréhez írt levelében az alábbi három kérdés megválaszolását kérte: a) Milyen iparvállalatok létesítésére alkalmas a város illetőleg a község? b) Milyen kedvezményekkel támogathatná az ott letelepedni óhajtó gyárosokat? c) Milyenek az előfeltételek általában a városban vagy környékén iparvállalatok létesítésére? A dokumentum ezen kérdésekre adott válaszokat tartalmazza. 1938. február 28 A mohácsi ipari munkásság megoszlása c „Honi Ipar" szerkesztőségének nyújtott polgármesterhelyettesi tájékoztató alapján Honi Ipar Szerkesztőségének Budapest V. Sas u. 29. sz. Hivatkozással február hó 10-én kelt szíves sorainak elintézésében értesítem, hogy a) Mohács városi ipari munkásság pontos számára vonatkozólag adataink nincsenek. Hozzávetőleg 1200 körül mozog, amelyből mintegy 300 a nők száma. Ezekben természetszerűleg azok is benne vannak, akik nem üzemek keretében, hanem a kisipar keretében helyezkedtek el. A gyáripari munkásság száma nem éri el a 300-at, amelyből mintegy 80—90 a nők száma. b) A gyáripari munkásság képzettsége szerint: szövőmunkás, akik a selyemgyárban dolgoznak. Téglavető munkások, akik a négy téglagyárban nyernek elehlyezést. Bőrgyári munkások: (50), akik a bőrgyárban dolgoznak. Malomipari munkások, akik a gőzmalmokban dolgoznak (25—30). Ezenkívül vannak még a mohácsi dobozgyár elköltözése következtében dobozgyári munkásnők, jelenleg munka nélkül. Továbbá kendergyári munkások. 25. ábra Vízhordó sokac lányok,