Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez (1867-1944)

a kérdéses üszőt köztenyésztésre engedélyezett bika fedeztetett. A képviselőtestület ezzel egyidejűleg az ingyenes utófedeztetések idejét az eddigi gyakorlatban volt 2 hónap helyett 4 hónapra tolta ki, továbbá megszüntette a fenntartási díjakat és áttért a tiszta fedeztetési díjak rendszerére olyformán, hogy 1—1 fedeztetés díját 8 pengőben szabta meg és az állattartókat a fenntartási díjak fizetése alól mentesítette. Mohács, 1932 december 31. Dr. Margitay Lajos polgármester (Tisztázat) Bm. L. Baranya vármegye alispáni ir. 16853/1938. sz. 1933. január 22 A Mohácsi Hírlap cikke az ellátatlanok helyzetéről 2837 ellátatlanja van Mohács városának. 300 ebédet ad naponta a népkonyha. — Különösen a munkásnegyedben van nagy ínség. Két hét előtti vezető cikkünkre, amelyben a sokacokkal foglalkoztunk, igen értékes hozzászólást kaptunk. Azt mondja az egyik olvasónk, hogy nagyon szép volt a sokacokról szóló hír. Meg is érdemlik, dolgos, szorgalmas, vallásos és takarékos nép. Különösen a takarékossága és ehhez az igénytelensége dicséretreméltó ezekben a napokban s bizonyára ennek tudható be, hogy a népkonyha napi 300 ebédjét csak 5 sokac veszi igénybe. — Igen — mondotta, ez az olvasónk, csak 5 sokac, azonban szinte kiáltó a munkásnegyed ínsége, amely a népkonyha látogatóinak legnagyobb részét teszi ki. Van azonban ott még egy-két igen figyelemreméltó jelenség, amely különösen ezekben az időkben kell, hogy a hatóságok figyelmét is magára vonja. Ez pedig az, hogy ebben a negyedben úgy látszik a nyomor és a kétségbeejtő reménytelenség szinte elvadította a gyermekeket. Úgy beszélnek, hogy rettenetes hallgatni. Látszik, hogy az apának, anyának nincs kedve nevelni a gyermekeket. Rosszak, hazudozók s annyi hibát láttam bennük, hogy a sajtó nyilvánossága útján hívom fel úgy a hatóságok, mint a jótékonykodó egyesületek figyelmét erre a negyedre. Ide el kell menni, meg kell látni ezt a nyomort és sürgősen segíteni rajtuk, mert félő, hogy a ma nincstelensége egy olyan új nemzedéket nevel, illetve, amelytől semmi jót nem várhat a nemzet. A magunk részéről átadjuk ezt az üzenetet, úgy a lelkészeknek, mint a jótékony egyesületeknek. Elsősorban nekik kötelességük ezeket a helyeket felkutatni, a hatóságok csak azután jöhetnek szóba, mert az elmulasztott nevelést nem szabad elhanyagolni és jószívet és megértő lelket is kell vinni a darab kenyérhez hozzá. Ezzel kapcsolatban érdeklődtünk Éva László városi tanácsnoknál az ellátatlanok számára vonatkozóan. Jelenleg a város nyilvántartójában 644 munkáscsaládfő van, 1694 családtaggal, 144 iparos családfő, 355 családtaggal, összesen tehát 2837 az ellátatlanok száma Mohácson. Ha ehhez hozzávesszük azokat, akiket magánosok segítenek, akik még nem jutottak odáig, hogy közellátásban kell részesíteni, akkor