Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez (1867-1944)

42 kat. hold 740 négyszögölön len, 70 kat. hold 640 négyszögölön mák, 300 négyszögölön napraforgó, 13 kat. hold 480 négyszögölön paprika fűszernek, 38 kat. hold 1190 négyszögölön paprika zölden, 12 kat. hold 840 négyszögölön vöröshagyma, 6 kat. hold 315 négyszögölön fokhagyma, 48 kat. hold 895 négyszögölön fejes káposzta, 9 kat. hold 85 négyszögölön kelkáposzta, 13 kat. hold 685 négyszögölön sárgarépa, 7 kat. hold 1055 négyszögölön petrezselyem, 3 kat. hold 630 négyszögölön kalarábé, 7 kat. hold 1385 négyszögölön uborka, 82 kat. hold 210 négyszögölön saláta és 22 kat. hold 800 négyszögölön egyéb növény. Az átlagtermés. 1932-ben az egyes termeivényekbői az átlagtermés a következő volt: Búza 20 k. hold aluli 3.5 q 20 k. hold felüli 5.5 q Rozs 20 k. hold aluli 6.5 q 20 k. hold felüli 7.0 q Árpa 20 k. hold aluli 7.0 q 20 k. hold felüli 7.5 q Zab 20 k. hold aluli 7.0 q 20 k. hold felüli 7.5 q Csövestengeri 20 k. hold aluli 30.0 q 20 k. hold felüli 40.0 q A nagy rozsdakárok következtében a kormány az őszi vetésekre mentesített búzát osztott ki. így Mohács megyei város területére 626 q 50 kg. 1201-es bánkúti nemesített vetőbúzát osztottak szét azoknak a gazdáknak, akiknek vetőmagjuk nem volt — hitelbe. A m. kir. gazdasági felügyelők szolgálata a közigazgatásban. A m. kir. gazdasági felügyelői szolgálatot Sillay Gyula megbízott városi és járási m. kir. gazdasági felügyelő végezte. Nevezett, mint előadó a városnál 5 esetben működött közre. A mezőrendőri kihágás ügyekben 493 esetben, a tejhamisítási kihágásoknál 15 esetben gyakorolt szakképviseletet. Az állami elővásárlási jog gyakorlása tárgyában 4 esetben terjesztett fel javaslatot. Közreműködött az apaállatok felülvizsgálatánál és az apaállatok beszerzésénél is. Az állattenyésztés. A város lakosságának állatállománya az utolsó 3 évben így alakult: Állatok 1930 1931 1932 Szarvasmarha 1882 1950 1885 Ló 2338 2216 2347 Sertés 4463 4961 4870 Júh 2247 1778 1396 Kecske — 8 6 Szamár — — 12 Az állatállomány, mint fenti kimutatásból is látszik, kivéve a lóállományt visszaesett, mert a gazdák a nagy pénztelenség következtében a haszonállataikat kénytelenek volak eladni. A gazdasági felügyelő jelentése szerint azonban jelentékeny javulás mutatkozik az állatállomány minőségében, mert az apaállatok beszerzésénél a város igyekezett elsőrendű apaállatokat beszerezni. Az apaállatvizsgálatokat a legnagyobb szigorral hajtottuk végre. így a szarvasmarhaállomány javulását ennek lehet köszönni. 1932 évben 17 bikára és 3 kanra adtunk ki tenyészigazolványt. A városi bikák kihasználása. A város az elmúlt évben 7 db bikát selejtezett ki és 8 db-ot szerzett be. A vármegye alispánjának az állattenyésztés fejlesztése érdekében megindított akciója folytán ezen újonnan beszerzett bikákból csak egyet kellett saját költségeire elszámolnia, míg a többi 7 vételára a törvényhatóság pénztárából