Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez (1867-1944)

szemben, melyet a mohácsi államrendőrség az 1926. december hó 8-án tartott képviselőválasztás napján a választókkal szemben elkövetett, midőn azokat — így közöttük 7 városi képviselőt is —• letartóztatta, egyéni szabadságuk és polgári jogaik gyakorlásában megakadályozta!" Indítványunk indoklását a közgyűlésen szóval fogjuk előterjeszteni. Csupits Lukács Böröcz István (Tisztázat!) Bm. L. Mohács rendezett tanácsú város ir. 218/1927. január 8. sz. Az indítvány nem hangzott el, mivel Csupits Lukács és Böröcz István 1926. december 30-án annak ,,tárgy altatását" visszavonta. A Mohácsi Hírlap 1926. december 12-i száma beszámol a december 8-i országgyűlési képviselőválasztásról, ahol a kormánypárti jelölt, Szabóky Alajos megválasztása érdekében minden eszközt, így a rendőrséget is igénybevették, hogy az ellenjelölt Prakatur Tamás korteseit, választóit megakadályozzák tevékenységükben. A hatósági erőszak és egyéb választási manőverek ellenére a kormánypárt jelöltje vesztett. A választás eredménye a mohácsi kerületben: Prakatur Tamás 6090 szavazat Szabóky Alajos 4144 szavazat 1929. február 11 Mohács város képviselőtestületének felterjesztése Baranya vármegye alispánjához a mohácsi járás területének módosítása tárgyában Méltóságos Alispán Úr! Mohács város képviselőtestületében a vármegye tervezett közigazgatási beosztása tárgyában elhangzott interpellációt teljes tisztelettel ezennel felterjesztem s ezzel kapcsolatosan engedje meg Méltóságos Uram, hogy a vármegye hivatalos lapjában 1928 december hó 27-én 30551/alisp. 1928. sz. körrendeletben foglaltakra vonatkozólag a városi tanács részéről is a szükséges észrevételeket megtehessem. E tekintetben úgy, amint a közgyűlésen elhangzott interpelláció is a város tanácsa a járás területének minél szélesebbkörű megállapítását óhajtaná, mert tényleg Mohács azokat a területi veszteségeket, amelyeket elszenvedett a Bach korszak alatt, eszközölt új járási beosztáskor mind a mai napig nem tudta kiheverni. Egészen 1849-ig ugyanis Mohács városához 51 község tartozott. Ezeknek a községeknek száma ,ekkor egyszerre a felére csökkent s így gazdasági jelentőségéből maga Mohács rendkívül sokat veszített. A Trianoni békeszerződés is 6 rendkívül gazdag és jelentékeny községet tépett le gazdasági körzetéből, ami által 10.000 lakossal csökkent a járás lakóinak száma s a város legfontosabb piacát veszítette ismét el. Mert nemcsak a főhercegi uradalom ment veszendőbe, de a baranyai járás olyan községei is, amelyek földrajzi fekvésüknél fogva gazdaságilag szintén ide tartoztak. Míg a járás lakosinak száma a Trianoni békeszerződés előtt Mohács város nélkül 39.000 lakosa volt, ma 29.000 s míg 1849-ben a mohácsi járás a vármegye legnagyobb járása lett, ma a villányi után a legkisebb járás. Ezért a Város Tanácsa a legnagyobb örömmel üdvözli méltóságod azon tervét, hogy a hímesházi és a jelenlegi szederkényi körjegyzőséget a mohácsi járáshoz csatolni kegyeskedik, s ezzel Mohács gazdasági vonzókörét gyarapítaná. Legnagyobb sajnálattal vettem tudomásul azt, hogy a ráctőtősi jegyzőség községeit a baranyavári járáshoz tervezik csatolni s így a járás ismét alig 2000 lélekkel gyarapodik.