Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Sándor László—Tegzes Ferenc: Válogatott levéltári források Mohács polgári kori történetéhez (1867-1944)

Igenlő esetben kérnénk meghatalmazást, hogy az alapítókkal akár írásosan, akár személyesen érintkezve a további részletkérdéseket tőlük megtudjuk és igényeiket tőlük megismerjük. Teljes tisztelettel : Mohács, 1907. február hó 11. Fölkér József Jahoda Ede főjegyző bíró (Tisztázat) Bm. L. Mohács nagyközség Képviselőtestület ir. 46/1909. sz. Mohács nagyközség képviselőtestülete 1907. február 18-án levélben megkereste dr. Návay Aladár miniszteri osztálytanácsost, aki Párizsban a Magyarországon létesítendő textilgyár ügyében folytatott tárgyalásokat. Mohács vezetői közölték vele, hogy a város adottságainál fogva tendkívül előnyös textilgyár alapítására, mivel! olcsó vízi úttal, DGT szénlerakóteleppel és alacsony munkabérlehetőségekkel bír. (Bm. L. Mohács nagyközség képviselőtestületi iratok. 2011907. sz.) Ez az elképzelés nem valósult meg. 1907. július 18 Pribék József könyvtárkezelő évi jelentése a mohácsi elöljárósághoz a népkönyvtár helyzetéről Mélyen tisztelt Elöljáróság! A mohácsi ingyenes népkönyvtárról következőkben teszem meg a szokásos évi jelentésemet. A Községi Képviselőtestület annak idején egyik jelentésemben a népkönyvtár fejlesztésére vonatkozó egyik javaslatomra egy szűkebb bizottságot küldött ki. Ez a bizottság kiküldetésének részben megfelelt, azáltal, hogy megengedte, hogy a „Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsától" a helyi könyvtár kibővítésére a II. sorozatot megfolyamodhassam. Ennek eredménye az lett, hogy egy drb. 160 K értékű könyvszekrényt később 1000 (ezer) korona értékű 331 kötetben 388 művet tartalmazó II. sorozatú bekötve készen megszámozva és nyomtatott könyvjegyzékkel ellátott könyvtárt küldtek az olvasóközönség igen nagy örömére, 1906 év őszében. Mivel azonban a könyvek a forgalomra képesen az eddigi két szekrényben nem fértek el, alkalmas szekrény pedig a nagyközségtől kieszközölni nem bírtam, — hoszszabb huzavona után az olvasóközönség izgatott türelmetlenségével számolva kérésünkre egy a könyvek rongálását előmozdító és a múzeumba való öreg szekrénybe helyeztem el a könyveket és 1907 január hónapban közhasználatra bocsátottam. Eddig is nem volt kicsiny a forgalom, amit a főkönyv igazol, de ezután olyan nagy lett a könyvkölcsönzés, hogy volt vasárnap, amikor 70-80 könyvet kellett kiadnom és ugyanennyit beszednem, mégis volt eset, mikor nem győztem és könyv nélkül kellett többeket elbocsátanom. Egyedül vagyok, hacsak a talán gúnyból mellém adott útkaparót nem számítom segítségnek. Aki egyébként úgy ahogy megjelent, de testi fogyatkozása - rövidlátó - miatt a könyvtár kárt szenvedett, a sürgős és sebes munka közben, amiről az útkaparó nem tehet. Az a nagy forgalom megcáfolja mindazokat az ellenágaskodókat, akiknek az ingyenes népkönyvtár nem tetszik. Mélyen Tisztelt Elöljáróság! Ismételve sajnálatomra azt kell jelentenem, hogy „látogató" nem volt egy lélek sem. Sejtem, sőt részben tudom, miért nem volt. Egy része örül, hogy csendben folyik a munka, nem mozgunk, nem kérünk a fejlesztéshez pénzt; másrésze a legtöbben, akiknek ajkukon jár mint korszerű jelszó: „köznép-