Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig

tiojáról való testimonialist, mint ezekéről bizonyítványt kér. Applacidáltatik a két háza, a patika és a többi 30 ezer forintig való attestátumnak kikészítése és kiadása." (A „Szentháromság" gyógyszertár tulajdonosa nem volt szegény ember!)

23 1831. ,,. . . az alperes szilvát lopni menvén, a felperes kezét megütöttte úgy, hogy ezt több hetekig a munkára alkalmatlanná tette. Mely végett az alperes a panaszolkodónak 5 forintokat váltó pénzben, úgy a visum repertumért 1 forintot köteles adni, nem különben 6 pálca ütésekkel megbüntettetni fog." (Ebben az időben az orvos keresetét jelentős mértékben a visum repertumok kiállítása jelentette.)

24 1842. „A megyei baromorvostól a mohácsi csordások orvosló tanítást nyerjenek, különösen a trokár használatára. A csordások Hidasra küldendők. A két trokárra a csordások kezéhez a pénztárnok egy pengő forintot fizessen."

25 „7843-ban, áprilistól augusztusig zombori Lippay Gáspár úr, az országos szemorvos működött a megyei szembetegek gyógyítása körül, ekként találván a mohácsi járásban 168 szembajban szenvedőt és pedig azért, mivel vagy éppen nem keresett orvosi segélyt (jóllehet ingyen kapott volna gyógyszereket, ha szegénységét a hatóság igazolta), vagy pedig — fájdalom — csak kuruzslókhoz folyamodott. Ezen szembetegek nagy része, mint Lippay dr. hivatalos jelentéséből kiderül, a szemgyulladás által okozott szemlob gyógyíthatatlan maradványaiban sínlődött. A szembetegek nagy száma leginkább népünk tudatlanságából származik és azon körülményből, hogy a Duna kiöntéseinek kitett mocsaras részek a szemre is káros befolyást gyakorolnak. Leginkább a rác nép szenved szembajokban, mivel szerfölött él hagymával, lakóházait, főkép konyháit rosszul építi és a tisztaságot elhanyagolja."

26 Az 1843. évi újesztendei köszöntések megváltása címén a mohácsi ispotály javára 228 forintot készpénzben, 255 forintot pedig ajánlásban adtak a mohácsiak. Ez utóbbiak közt szerepel Hermann János dr. 50 forintos megajánlása is.

27 7843-ban volt a szabad Mohács városának tanácsa által rendezett táncestély is a kórház javára. íme a meghívó szövege: „Szíves meghívás. Dicsőségesen uralkodó királyunk nevenapján Mohácson tartandó Tánc Vigalomra. A helybeli Ispotály javára f. e. május 30-án a Korona vendéglőben sorsjátékkal összekötött táncvigalmat rendezni fognak. Belépti díj 30 krajcár, sorsjegy 10 krajcár. A város tanácsa édes reménnyel kecsegteti magát, hogy minden emberbarát és különösen a bájoló és jó szívükről ismeretes asszonyságok és kisasszonyok a szent célt adományukkal vagy kézi műveikkel elősegíteni fogják, mely a városháza egyik szobájában nyilvános szemlére kiteendő legcsekélyebb adományt is a Város Bírája hálásan elfogadni és a jövedelmet a T. Ns. Baranya vármegye másodfőorvosával egyetértve kezelni fogja. Kezdete 8 és fél órakor, a szün órában pedig Sorshúzás .. ."

28 1844. július 25. Nyulassy József sebészt, aki Mohácson akar praktizálni, különösen ajánlja a tanácsnak dr. Hermann János, megyei másodfőorvos. Nyulassy 1831ben szerzett seborvosi oklevelet a bécsi egyetemen, tudományát tehát a tekintetes nemes Baranya vármegye körében gyakorolni szabad. Nyulassy mohácsi születésű és felesége bába. Mindketten készek a városi szegények ingyen kezelésére.

29 1845. Jeles esztendő, melynek nyarán a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartják hatodik vándorgyűlésüket. A vidéki résztvevők legnagyobb része hajón érkezik Mohácsra, hogy innét utazzék tovább Pécsre, a gyűlés színhelyére. Az „Árpád" gőzös utasait dr. Hermann János és Mohácsnak derék és gondos kapitánya, Erdődi János fogadta a Duna partján és részint a püspöki palotába, részint