Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig

dalom, de Mohács város bécsi ügyeinek is intézője volt, amellett bíró uram legértelmesebb tanácsadója is, amint ez az alábbiakból kiderül: „Igen szeretem, hogy Apatikarius szándékozik magát Mohácsra helyheztetni, mert ha Apathéca lészen helyben, az is egy indétó ok lészen más jóravaló embernek is mohácsi lakásra. Azért is minden móddal azon legyünk, hogy, ha alkalmatos ember, megszerezhessük. Én tehát úgy gondolnám, hogy tudakozzák ki Einemmer Úrtul, minemű ember légyen, aztán írjanak neki biztató levelet s abban utasítsák hozzám, hogy szándékát, módját és idejét írná meg ide, miképen és mikor szándékoznék magát béhelyheztetni. Maga akar e házat venni vagy építeni, avagy bérelni, hogy ezeket tudván, Bíró úrral tudjunk róla tanácskozni, végezni és mind a városnak, mind néki bizonyosabbat írni."

11 Az 1796. április 28-i vármegyei jegyzőkönyv Kheiner Anna mohácsi vizsgázott és okleveles bábáról tesz említést. 1796. Vármegyei ülés jegyzőkönyvéből értesülünk arról is, hogy a mohácsi szegények gyógyítása körül végzett munkáért és gyógyszerekért a számla 7 Ft 47 kr-os összegéből a gyógyszerárusnak 6 Ft 31 kr, Bertalan József chyrurgusnak pedig 1 Ft 16 kr fizettessék. (Mivel a számla az 1795-ös év szegényorvoslási költségeit tükrözi, talán ez az első írott hivatalos nyoma annak, hogy Mohácson 1795-ben már gyógyszertár működött. De a gyógyszerész nevét nem tudjuk meg.)

12 1803. A Mohács városi tanács jegyzőkönyve rögzíti: „A helybéli Patikárius Úr magát jelentette és magát a városban letenni kívánván, Doctornak rekommendálja, ha a B. Város valami beneficiumot applacidálna, szabad kvártéllyal, kevés salariummal és deputatummal provideálná. Melyre deliberatum est: A Mohátsi Nép nem igen szokta az orvosoltatást, a Városunk pedig úgyis szegény és adósságban vagyon. A Cassábul semmit resolválni nem lehet, mivel pedig ezen drágaságban és szükségben a Szegény Ember alig élhet és a szükséges adót sem fizetheti meg, azért a szegénységre nem lehet repartitiót tenni. Tehát Patikárius Úrnak jelentése bé nem vétethetik"

13 (Homályos stilizálás. Nem derül ki egyértelműleg, hogy a gyógyszerész akar e doktorkodni, vagy egy orvost ajánl (rekommendál) a városnak ő, aki helybéli, tehát régebben városi polgár s így neki nem kell kvártély. Ez utóbbi feltevést igazolják a következmények : „Assummáltatott Engel György Doctor Úrnak írásbeli jelentése, hogy városunkban kívánna megtelepedni és orvosi tudományával a Publicumnak hasznára lenni, ha a B. Város tiszteségesebb subsistentiájára egy kevés salariumot vagy deputatumot resolválna, ejectálna és adna. Melyre decidáltatott: Igen szívesen látjuk, ha kedve tartja, városunkba jövetelét a Doctor Úrnak, de a Városnak legkisebb gondját vagy beneficiumát ne kívánja, sem salariumot ne várjon, terhes lévén úgyis minden állapotja. Minthogy régi adósságaink és a rajtunk uralkodó nagy szükség és terhes adó szorongat, azért semmi sem applacidáltathatik részünkről."

14 (Mind a két fenti határozat egy öngyilkos város sírfelirata is lehetne. Szinte halljuk mögötte mind a hatvan maradi városatya nyomatékos vétóját az új módi ellen, amely már a régi sebészborbélyok tudományával és a tudós asszonyok tanácsaival sem akarja beérni.) 1806. „Visnyei István panaszolkodik, hogy Venczalik Antal kalapos kutyája csizmadia-inas fiát megharapta légyen, melyért két hétig odahaza tartván, nem dolgozhatott. Azonkívül a Borbély is a gyógyítást kívánja." A tanácsi határozat Venczalikot a gyógyításért 1 Ftban, a szenvedésért is 1 Ftban marasztalja el.

15 „Zdilar Lukáné és Szajcsan Ivánné azért, hogy maguk közt összeháborodván so-