Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK MOHÁCS VÁROS KAPITALIZMUSKORI TÖRTÉNETÉHEZ - Baranyai Aurél: Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig

Annotált dokumentumok és apró tudósítások Mohács egészségügyi állapotáról 1926-ig BARANYAI AURÉL „Az orvosi helyírások haszna tagadhatatlan. A helynek, hol lakunk, általános egészségi állapotja nemcsak az orvosnak, hanem a kormánynak és minden egyes lakónak is felette fontos. A kormányt érdekli a tárgy, mert a köz testi jólétre gondoskodás első kötelességei közé tartozik. Csak egészséges polgárok munkásak és munkásság hoz jólétet és szerencsét egyesekre éppen úgy, mint az álladalomra. Az egyes lakó illy helyiratok által avattatik azon viszonyok ismeretébe, amiktől az ő s laktársai épsége függ. Végre, ki ne olvasná szívesen lakhelye, sőt önnön maga előadását illy fontos és eddig még nem érintett tekintetekben? A föladat azonban nehéz, úgyannyira, hogy a jeles orvosi helyírások a ritkaságok közé tartoznak. Mert a tárgyak különfélesége többek összemunkálását teszi szükségessé. A kútfők vizsgálata, az adatok gyűjtése töménytelen akadályokkal jár, kivált nálunk, hol vajmi sok dolog bölcsőjében fekszik. S mert az illy helyirat leginkább a leírt táj lakóitól olvastatik, a legszigorúbb szabatosságot, pontosságot és hűséget kívánja, annyira, hogy a legkisebb kicsiség, máskép adva, mint van, tetemes szemrehányást szerez az írónak." így ír dr. Toldy-Schedel Ferenc, a magyar történetírás atyja, aki Bugát Pállal együtt 1831-ben megindította az első magyar orvosi folyóiratot, az „Orvosi Tár"-t.) A fenti klasszikus idézethez szeretnénk tartani magunkat, mikor Mohács csaknem két évszázadot átfogó egészségügyi történetét készülünk röviden ismertetni: 1739-ben állati dögvész pusztított Mohácson és a Szigetben, mert a fertőzést közvetítő mérges legyek árasztották el a környék embereit és állatait.

1 7763. A privilegizált Mohács mezővárosának tanácsi jegyzőkönyvében talán éppen ez a legrégebbi orvosló emlék: .,. . . Kocsis János hitves társát ifjú Cziron Ferenc karika játékba szembe jővén homlokon ütötte, sebet rajta okozván. Melly sebnek meggyógyításáért Klein József borbély mester két forintot praetendál. ítélet: Klein János borbély orvosságáért és fáradságáért Szent Márton napra, minden hátra vonyás s halogatás nélkül a praetensioban foglalt két forintokat Cziron Ferenc meg fogja fizetni (In causa Josephi Klein Chyrurgi, contra juniorem Franciscum Cziron)".

2 7770. Sub ordinaria sessione. „Tompics János veréséért, melyet Gyuresevics József tett rajta, gyógyítását és büntetését kívánja. Elhatároztatott: a sebeknek gyógyításáért a Medicusnak Gyuresevics tíz forintot fizetni fog és a szenvedő Tompics Jánosnak betegsége miatt elmulasztott napszámait és fájdalmát tíz forintokkal megelégíteni fogja. Bírságul, Öfölsége kegyes resolutiója szerint, hat forintokat fizetni fog."

3 7774-ben feljegyzik, hogy a városházánál megégett embereknek vattára költöttek az esküdtek egy forint és 25 dénárt és a megégettek karját „íratván", költöttek ebédre és vacsorára 70 dénárt. (Ezzel szemben a hatvanasok aktái sokszáz forint értékben őrzik a bíró-áldomásra, templom-napi traktációra, kaszálásra, vásárra, rá-