Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

DOKUMENTUM ÉS KISEBB KÖZLEMÉNY A MOHÁCSI CSATA TÖRTÉNETÉHEZ - Kiss Béla: Újabb adatok a mohácsi csatatér kutatásához

Az első alkalommal tett kijelentésekor nagyobb távolságban állva, a községet úgy látta, hogy a domb (terasz) alján van. Valóban nehéz megítélni nagy távolságból, hogy egy dombkaréj előtt álló pl. templomtorony a mögötte távolabb levő terasztól milyen távolságban van? Úgy látszik, mintha a domb alján állna. Ha azonban közelebb megyünk, — mint ahogy ezt Brodarics is tette, amikor a második hadrenddel a község elé ért, (ezt különben világosan le is írja) -, csak akkor láthatjuk, hogy a község és a domb között térség is van. Ilyen kísérletet többet is végeztem a mohácsi csatatéren. Nagynyárád, majd északi, északnyugati irányban a Mohácsi Farostlemezgyár felé. Minden alkalommal igazolódott feltevésem. Sajnos figyelmen kívül hagyták kutatóink, e jelenséget és így hibát követtek el, melyre az alábbiakban hívom fel a figyelmet, hogy ezzel új irányba terelhessem a csatatéri kutatásokat. Miért változtatta meg Brodarics szavait Papp László? Azért, mert maga is nagyon jól tudta, hogy a domb alján levő Földvár község elmélete csak úgy állhatja meg a helyét, ha a janicsárságot is el tudja helyezni a falu mögött és a domb (terasz) között, sőt a szultánt és kíséretét is. Amikor azonban Mersét megtalálta, látta, hogy e település közvetlen a domb alján áll. Képtelenség a fent említett janicsárságot a szultán és kísérete tömegei mellett még a rumélioiak táborát is elhelyezni a község mögött.

21 Papp László is jól tudta ezt, hiszen alaposan ismerte és sokat merített Gyalókay munkájából, aki az alábbiakat írja pontos forrásokra támaszkodva: ,,. . . A ruméliai hadtest mögött ti. szabod térség volt, azután pedig a nem harcoló elemek (szolgák, hajcsárok stb.) csoportja következett a málhás lovakkal, tevékkel és mindenféle hadipodgyásszal. A magyarok egy kis része később betört ugyan erre a térségre is, de tovább már nem jutott. . ."

22 Kiváló hadtörténész lévén jegyzetében megdönthetetlen bizonyítékként ezt fűzi hozzá: ,,. . . A Ruméliai hadtest ..táborának" el kell Földvár és a magaslat töve \k&zött férnie, mert a meredek lejtőre nem állíthatták, arról pedig sehol sincs szó, hogy a felső teraszon lett volna."

23 Papp László tehát ezek ismeretében kénytelen volt megváltoztatni Brodarics szavait, mert másképpen a domb alján levő Földvár elmélete a fenti adatok alapján tarthatatlan. Gyalókay pedig, hogy szintén a domb alján lévő elméletét bizonyítsa, Földvárt a terasztól kissé előrébb és délkeleti irányban rajzolta be, hogy az általa jól ismert és előzőleg vázolt török seregrészeknek helyet hagyjon. Vessük össze a 7. számú, Gyalókay Jenő által rajzolt, és a 9. számú, Papp László által az 1961—62. évi ásatásokról készült térképeket. Igen jól látható, hogy Gyalókay Jenő Földvárt mennyivel előrébb rajzolja a terasztól, ugyanakkor Papp László által feltárt Merse, — (melyet a „tévedő"? Brodarics Földvárnak nézett állítólag) —, milyen közel van a domb lábához. Gyalókay tehát elmélete bizonyítására e községet a dombtól távolabbra rajzolja, ahol valójában semmiféle település nyoma sincsen! Ez a valóság megmásítása az elmélet érdekében. Ugyanakkor Papp László a legmegbízhatóbb forrás szövegét másítja meg, valamint tévedéssel vádolja a szemtanút, csakhogy a valósággal összehozhassa teóriáját. (A valóságon itt csak az általa Mersének tartott község valódi helyének meghatározását értem.) Pedig mindkét nagy kutatónk közel járt az igazsághoz: Gyalókay Jenő azzal, hogy nem közvetlenül a domb alján képzelte el Földvárt, Papp László pedig, hogy meg-