Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

DOKUMENTUM ÉS KISEBB KÖZLEMÉNY A MOHÁCSI CSATA TÖRTÉNETÉHEZ - Kiss Béla: Újabb adatok a mohácsi csatatér kutatásához

ha Merse (Mersa) a teraszon van és nem a inohácsi síkon a domb alján különben nem lehetne határos a domb alján álló községgel melyet Földvárnak nevezett, írja is: „. . . Lak, Géth, Bezedek és Mersa nem az alsó, hanem a felső teraszon, Danóc pedig, — minden valószínűség szerint —, a Duna árterének szomszédságában volt."

10 Gyalókay most nem vette figyelembe saját megjegyzését, mely szerint a XIV. században felosztott Földvár területe az 1696-os összeíráskor már egy terület volt ismét. Igaz, hogy megjegyzi: , hogy ez az egyesülés mikor történt, még eddig nem sikerült kimutatnom."

11 Tehát, hogy elméletét bizonyítsa, Mersét a felső teraszra helyezte. Papp László a kettéosztott földvári birtokot nem ismerte el, mondván, hogy ez jóval a hódoltság előtt történt és a XVlll. századi települések pedig nem érintették Földvár határait Csak kis részben, a környező falvak vettek művelés alá belőle területeket.

12 Mivel azonban a felosztást a későbbi egyesülést figyelmen kívül hagyta, kénytelen volt a Törökdömb melletti elpusztult falut Földvárrá nyilvánítani.

13 A domb alján lévő Földvár elmélete viszont, — ami megegyezett Gyalókay álláspontjával —, arra kényszerítette, hogy az alábbi kijelentést tegye: „. . . Űjistálló környékén kívül, egyéb faluhely ki nem mutatható. Ezek szerint a Brodaricsíól megjelölt falut nem nevezték Földvárnak, Brodarics tévedett. Descriptiójának megírásánál a régebben s csak egyszer látott táj helységnevei emlékezetében elmosódtak."

14 Meg kell jegyeznem, hogy Brodarics e területet nem egyszer, hanem igen sokszor láthatta, hiszen a Szerémségben született, szerémi püspök volt, tehát többször is átutazhatott e tájon.

15 A csata előtt a táborból kijőve is jól szemügyre vehette a környéket. Brodarics nem tévedett. Az elmélet túlságosan előtérbe kerülve arra kényszeríti sokszor az embert, hogy a valóságot a maga teóriája szerint magyarázza. Ilyenkor csak nő a hibás megállapítások száma. Ez történt Papp Lászlónál is az 1961-62-i kutatásai alkalmával. Feltárta a terasz lábánál levő török alatt elpusztult helységet, és megállapította, hogy ez volt Merse.

16 (L.: 9. sz. térkép.) Hivatkozik ugyanarra az 1696-os úrbéri öszszeírásra, mellyel Gyalókay Földvár helyét határozta meg, azzal a különbséggel, hogy az általa ugyancsak 1961-62-ben feltárt Újistálló melletti községet tartja Földvárnak,

17 melyről fentebb Gyalókay megállapította, hogy Újfalu.

18 Papp László elméletének bizonyítására, még Brodarics leírását is megváltoztatta: ,,. . . A . . . második magyar harcrend úgy haladt a „színházszerűen" ívelő nyugati dombvonulat felé, hogy a sereg közepén rohanó Brodaricsék a falu házait megközelítve láthatták a házak között várakozó (tartalék) janicsársereget is . . ."

19 Brodarics eredetileg ezt mondja: „...Velünk szemben hosszan elnyúló domb állott, olyan formán, mint egy színház, s e mögött volt a török császár tábora, a domb lábánál pedig egy közepes nagy falu templommal Földvár volt a neve. Itt voltak elhelyezve az ellenség ágyúi, s ez a hely — mint azt szabad szemmel is megláttuk, amikor a csata már vége felé járt — tele volt ellenséges katonasággal, főképp janicsárokkal kik a falu kunyhói mögötti teret teljesen ellepték s ezek közt volt — mint azt később megtudtuk - a szultán is. Az ágyúk valami völgybe voltak állítva s ezért sokkal kevesebbet árthattak nekünk, mintha a síkon álltak volna, s nagyobb rémületet keltettek, mint amilyen kárt tettek bennünk . . ."

20 Brodaiics István két megállapítást tesz: