Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

DOKUMENTUM ÉS KISEBB KÖZLEMÉNY A MOHÁCSI CSATA TÖRTÉNETÉHEZ - Fényes Miklós: Múlt századi dokumentum 1526-ról

Múlt századi dokumentum 1526-ról FÉNYES MIKLÓS A mohácsi évfordulóra emlékezvén, érdekes annak vizsgálata és dokumentálása, hogy a különböző korokban hogyan értékelték 1526-ot a magyar történelem szempontjából, illetve hogy milyen következtetéseket vontak le e gyászos történelmi eseményből. E szempont vezet bennünket, amikor az alábbiakban egy csaknem másfél évszázados dokumentumra hívjuk fel a figyelmet. Ismertetésünkben mindenekelőtt röviden foglalkozunk a dokumentum írójának személyével, majd az indokokkal, amelyek e dokumentum létrejöttét véleményünk szerint inspirálták. Végül közöljük a dokumentumot, - jelentéktelen rövidítéssel - amely eddigi kutatásaink szerint első kiadásában az Országos Széchenyi Könyvtárban, második kiadásában a Budapesti Egyetemi Könyvtárban és a Pécsi Egyetemi Könyvtár Klimó-gyűjteményében található meg. (Petrik jelenlegi megállapításunkkal ellentétben úgy jelzi, hogy az első kiadás a Budapesti Egyetemi Könyvtár, a második kiadás az Országos Széchenyi Könyvtár és a Budapesti Egyetemi Könyvtár állományában van meg. (a) A szóbanforgó dokumentum: Mohács véres mezején, ama szerencsétlen ütközetnek forduló napján, mint néhai Király József pécsi püspökiül alapított nemzeti gyász ünnepén, 29dik August. 1837. tartott egyházi beszéd, mondotta Kövér János, a' veszprémi megyében vörsi plebánus. Némelly Mohácsi Hazafiak költségén másodszor ki nyomatva. Pécsett, 1839. Nyomatott a' kir. szab. püsp. lyc. könyvnyomó-intézetben, Ns. Nagy Benjámin által, (b) Az ismertetendő mű címéből kitűnőleg egyházi jellegű munka. Természetes, hogy hangvétele, beállítottsága ennek megfelelő és eszerint értékelendő. Ennek ellenére szinte történeti jelentőségű, mert benne, és vele kapcsolatban, három lényeges kérdésre taIáI

Lik feleletet: 1. Képet kapunk arról, hogy hogyan értékelték több mint száz évvel ezelőtt az 1526-os mohácsi eseményeket és milyen következtetésekre jutottak Mohács tragédiájának a vizsgálatakor. 2. Az is jelentős, hogy a történeti ismeretek mennyire voltak helytállóak ebben az időben. — Az ismertetendő dokumentum ennek vizsgálatára nagyon alkalmas, mert egyházi beszéd jellege ellenére megjelenésekor lábjegyzetekkel, hivatkozásokkal látták el és ez számot ad arról a maga korában hatalmas kutató munkáról, amit az egyházi beszéd készítője végzett. 3. Végül igen lényeges annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy ez az egyházi beszéd abban az időben hangzott el, amikor hazánkban a nemzeti, „honfiúi" érzés kezdetét vette. Ez a beszéd annak is tanúságtételét adja, hogy ebben az időben az alsópapság a néppel együtt volt: feladatának tartotta a nemzeti érzés felébresztését, a magyar történelem tanulságainak levonásával kora társadalmi problémáinak megoldására kívánt hatással lenni azáltal, hogy rámutatott a múlt „vétkeire" egyúttal megfogalmazva, hogy hol és mit kell a magyarságnak tennie nemzeti léte fenntartása és fejlődése érdekében. Nem célunk e helyütt azokra a jelenségekre rámutatni, amelyek azt az állításunkat igazolják, hogy a múlt század harmincas éveiben az e kor társadalmi jelensé-