Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben

a) Költségvetés és Számadás Ismeretes, hogy a feudális kori városaink gazdasági ügyvitele, a kívánt szakértelem hiánya miatt, hosszú időn keresztül meglehetősen megbízhatatlan volt. igaz ugyan, hogy Európa már a XV. század végétől ismeri az Itáliában bevezetett kettős könyvelést, amely francia Colbert munkássága nyomán terjedt el fokozatosan az európai abszolút monarchiákban, de a vagyon nyilvántartásának ez a korszerű módszere csak igen nehezen talált utat városaink gazdálkodásában. A gyakori visszaélések elkerülése végett rendeli el már az 1743. évi városi statútum, hogy a magyarországi városok minden számadó tisztviselője havonként köteles számadást benyújtani. A végleges évi számadásokat pedig egy uradalmi tiszt jelenlétében a tanács előtt kell végezni.

2:> Korszakunkban ez a kérdés nyomatékosan foglalkoztatja a magyar törvényhozást. A községek belső igazgatásáról szóló 1836. évi IX. tc. 4. paragrafusa pl. a következőkben hívja fel a figyelmet a tervszerű városgazdálkodás szükségességére: ..Minden esetben, de leginkább, ha csekély a köz-jövedelem, hogy a Község szükségeit az adófizetők által kell pótolni, a Jegyző a Bíróval s a helybeli elöljárókkai — meghallgatván a községet — minden állandó és az esztendő folyamán hihetőképpen előfordulandó köz költségről minden esztendő elején jegyzéket készítsenek, s azzal is, miképpen sikereltethetik legkönnyebben az érdeklett költségek felosztása? . . ." „. . . a Község közjövedelmei lerovását (pedig) az uradalomnak mutassák be; kinek kötelességében fog állni ... a kitételek valóságát megtudván, helyben hagyni."

20 (A vizsgálat határideje egy hónap.) Itt meg kell jegyeznünk, hogy Mohács 1840 után több ízben is kérvényezte, hogy számadásait ne az Uradalom, hanem a Megyei Számvevő Hivatal ellenőrizze. A válasz azonban lényegileg mindig ugyanaz volt: ,,. . . azon viszonynál fogva, melly a földes urak és a jobbágy községek között, azoknak haszonvételei s jövedelmei kezellése az évenkénti közköltségek miképp eszközlendő fedezésére nézve . . . fennáll, a folyamodó Mohács város a Kiváltságlevél 16. pontja szerint is a földesúrnak bemutatni köteles a minden és elején készíttendő előtervezetet." — A megye minden esetben hivatkozott az általunk fentebb idézett 1836. évi törvény IX. törvénycikkének 2. és 4. paragrafusára, mondván: ,,. . . az illető jobbágyközség számadásainak vizsgálatát könnyebben s célszerűbben senki sem eszközölheti, mint maga ... a földesúr".

27 Ezek az éves tervek-túlságosan egyszerűek voltak, de mégis bizonyos határozott alapot adtak a város gazdasági vezetőinek, mert felsorolták a jövedelmi forrásokat, megtervezték a várható jövedelmeket és kiadásokat. — Hogy el tudjuk képzelni ezeket a két jegyzőkönyvi oldalt soha meg nem haladó terveket, alább közlöm ,,A Városnak Előleges Költségei és Reménylhető Jövedelmei az 1843/44. évre" c. tervezetet, amelyet a „Hatvanosság öszvegyűlése Végzeteinek Jegyzőkönyve 1836— 1843" c. kötet végére másoltak: Jövedelem 1/ Kőbányai jövedelem 2/ Vásári Árenda 3/ Mészárszékek 4/ Kocsmabéli 5/ Boltbeli 6/ Külső pajta 7/ Heti Vásári Árenda 9 Gőzhajó lerakodó helyért 10/ Kőszénrakodásért a Pécsváradi Uradalomtól 500 3 160 2815 7 923 400 250 700 150 25