Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kiss Géza: Mohács város gazdálkodási szervezete a szabadságharcot megelőző évtizedekben

A gazdálkodás irányítói A dinamikus fejlődésű Mohács mezőváros gazdasági életének irányítása, a jövedelmi források gondos kezelése, a gazdasági érdekek biztosítása, az új lehetőségek keresése és feltárása, az állami és földesúri igények kielégítése, a Dunával vívott szüntelen harc, a város háztartásának egyensúlyban tartása alapos szervezettséget, növekvő szaktudást követelt. Reménytelen vállalkozás volna részünkről, ha úgy akarnánk bemutatni a szabadságharcot megelőző évtizedek gazdálkodását, hogy ne szólnánk legalább röviden a gazdálkodást irányító mezővárosi apparátusról és meg ne mutatnánk, hogy hol, milyen szinten történt a gazdasági élet szervezése, ellenőrzése, vagy esetleg az egyes részterületek közvetlen irányítása. A város élén a hat esküdtből és a főbíróból álló városi (belső) tanács állott. Tevékenysége, melyre az alábbi sorok vetnek majd fényt, korszakunk elején még a patriarkális viszonyok emlékét őrzi. „Nehogy a Városháza Elöljáró nélkül árván maradjon, a régi szokás szerént a következendő rend mellett kötelessek az Esküdt Urak naponként (kettesével) megjelenni és a vigyázatot egész nap tartani." ... Itt következik aztán a belső tanács tagjainak gazdasági vonatkozású tevékenysége: „Mindezeken kívül kötelessek lesznek... minden holnapban elmúlhatatlan tartandó Gazdaságbeli ülésen Sáfárságokrul számot adni." A továbbiakban pontosan megfogalmazzák az egyes esküdtek gazdasági teendőit is az alábbiak szerint: Az első esküdt a heti vásár felvigyázója és a Hely-pénz szedője, a második a karópénz szedője, a harmadik az ölfa vágás-hozás-elosztás ellenőre, a negyedik „A Keő-bánya felvigyázója", az ötödik a „. . . Széna és Zab kiadások ... és ennek héjánosságában azoknak mgszerzője és felvigyázója, nemkülönben keríttések helyrehozója." „Minden más előforduló gazdaságbeli esetekben Vice Bíró Úr a Város Gazdája, ide értetvén a Város minden féle Requisitumaira (kellékeire, felszereléseire) és az utakra való felvigyázás is."

8 Rendkívül fontos volt — Mohácson is — a Választott Község, a Nagytanács, a „Hatvanosság" szerepe. Ez a tanács kísérte figyelemmel a belső tanács működését és segédkezett a gazdasági feladatok ellátásában. Ez ellenőrizte a városi vagyon kezelését és a bíró számadásait. Ez ügyelt arra is, hogy a város törzsvagyona csorbát ne szenvedjen s nem engedte, hogy a belső tanács meghallgatása nélkül fontosabb vagyoni elhatározásokat eszközöljön.

9 Ezen kívül a Nagytanács gondoskodott a bevételek beszedéséről és a kiadások teljesítéséről. Az utalványozás joga is a tanácsé volt, csak kisebb utalványozást engedélyezett a bírónak. Fontos vagyonjogi aktusok, jogok, javadalmak bérbeadása, közterhek megállapítása, vagyonjogi perek indítása, városi vagyon cseréje, eladása sem történhetett meg a Nagytanács hozzájárulása nélkül.

10 A közvetlen ellenőrzést természetesen nem a teljes Nagytanács végezte. Már 1826-ban „Privilegizált Mohács mezővárosa érdemes Hatvanossai által a köz jónak előmozdítására a következendő rendszabályok tétettek: 1. Egy 12 személybül álió Deputatio (Kis tanácsnak, Gazdasági Választottságnak is nevezték) az Hatvanasok közül felállíttasson, azoknak a Szószólló légyen az Elölülője. 2. A fent említett Deputationak egész egy Esztendőre ereje kiterjedjen . . . 5. Minden holnapi számadás a Deputatio jelenlétében bé rekesztessen, és azután a Hatvanasok eleibe terjesztessen.