Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

A hatvanasok közül 71 fő volt jelen ezen a közgyűlésen, amely teljes létszámot jelentett. A földesúrral fennálló tartós vita mellett, talán az is ösztönözte Mohácsot a szab. kir. városi jog elnyerésére, hogy Pécs 1783-ban szab. kir. város lett. Mohács azonban nem rendelkezett az ehhez szükséges feltételekkel. Ezért később a város a rendezett tanácsi joggal is megelégedett, 1839-ben kapott olyan értesítést Mohács, hogy a tanács rendezése iránt a Helytartó Tanácshoz benyújtott kérelme a legjobb úton halad.

25 A nagy szervezeti változás aztán nemsokára meg is történt Mohács közigazgatásának fejlődésében, ugyanis V. Ferdinánd király 1840. március 26-án aláírta azt a szabadalmas levelet, amellyel Mohács a rendezett tanácsú városok közé emelkedett. Ezzel az új közigazgatási formával Mohács a szabadabb fejlődés útjára léphetett. Baranya vármegye az oklevelet 1840. december 1-én tartott közgyűlésén hirdette ki, ahol egész terjedelmében felolvasták.

20 Az új kiváltságlevél alapján Mohács rendezett tanácsú mezőváros első tisztújító közgyűlését 1841. január 17-én tartották meg, ahova Baranya vármegye külön választmányt küldött ki Majláth György másodalispán elnökletével, a püspök földesurat pedig Horváth János táblabíró, uradalmi főigazgató képviselte. A közgyűlésen elnöklő másodalispán a királyi szabadalmas levelet örömmel helyezte hatályba és kihirdette a városi közgyűlés előtt. Majd felszólította az uradalmi biztost, hogy földesúri jogához képest a város főbírójának választására tegye meg a jelölést. Az uradalmi biztos is hangsúlyozta, hogy az új kiváltságos levéllel új korszak kezdődött Mohács város életében. A polgárosodás és a szellemi előhaladás biztosítva van. Egyébként a viszony a város és a földesúr között ugyanaz marad, ami volt. Megmarad a város a püspök földesúr hű jobbágyának, teljesíti azokat a jobbágyi kötelességeket, amelyeket az új királyi szabadalom levél nem szüntetett meg. A város nevében a főjegyző válaszolt az uradalmi biztos beszédére. Elismerte, hogy a török uralom megszűnése után a földesúri kormányzás alatt szaporodott meg Mohács lakossága. A mostani szabadalomlevél biztosította a rendezett tanácsú városok sorába való felemeltetést és az ehhez szükséges szabadságjogokat. Azt jelenti ez, hogy a város állandó rendezett tanácsot képezhet, amely a lakosságnak mint első fokú hatóság törvényt szolgáltat, felügyel a belső biztonságra, közreműködik a város polgárainak felvilágosításában, művelődésében, haladásában, gazdagodásában és védi a városi lakosok szabadságát. A saját tisztviselőit maga választja. Az alakuló közgyűlés először a városi főjegyzőt választotta meg Hatos Gusztáv személyében, aki a hivatali esküt is letette. Előbb ügyvéd volt, tehát megfelelő jogi képesítésű ember került a főjegyzői állásba. A szabadalomlevél értelmében a rendezett tanács főbírójává az uradalmi biztos négy szeméiyt jelölt, akik közül Fleischmann Ferencet választotta a közgyűlés főbíróvá. A megyei választmány jelölése alapján alakították meg a tanácsot, választotta meg a közgyűlés a tanácsnokokat. Tanácsnokok lettek: László József, Auber János, Kresztics György, Erdődy János, Kovács András, Mnistik János, Aidenpichler Ignác és Cselinácz János. A nyolc tanácsnok közül László Józsefet albírónak, Erdődy Jánost pedig kapitánynak kiáltották ki. Utána eltávozott a megyei küldöttség az uradalmi biztossal együtt és meghagyták a közgyűlésnek, hogy töltse be a még hiányzó tisztségeket. így Demefrov/cs Mihályi