Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

Elhatározták azt is, hogy ha a vármegye, vagy az alispán kérné a városi protokollumokat (belső és külső tanácsi jegyzőkönyvek), ezeket a nótárius ki ne merészelje adni a bíró és a tanács tudta nélkül. Megállapították azt is, hogy a város és az uraság vitájában nem a város az izgága, hanem az uraság tesz izgága dolgokat. Más alkalommal, amikor a vármegye Mohács új pecsétjének kiadását kérte, a város ezt is megtagadta azzal az indokkal, hogy a régi nagyobb pecsét mintájára készült. Mohács és a felsőbb hatóságai közötti viszonyt súlyosbította az is, hogy a városi tanács az egyik Márton napi vásár alkalmával a plébános borának kimérését megakadályozta, és a bort elkobozta. Ezért a vármegye partikuláris gyűlése a mohácsi bírót, a helyettes bírót, a kamarást és két esküdtet állásuktól megfosztott, sőt kimondta, hogy ezeknek még gyermekeiket sem lehet soha beválasztani a tanácsba.

2:i Mohács város a Helytartó Tanács előtt folyó, egyre jobban kiszélesedő panaszos ügye intézésére Budán, Pozsonyban és Bécsben ágenst (ügyvéd) tartott, ezekkel állandó kapcsolatban volt, sőt tájékoztatásukra szintén küldött ki városi megbízottakat. Pécsett is tartott egy ügyvédet Tanyi Zsigmond személyében és több alkalommal ennek kellett a mohácsi ügyekben Budára, Pozsonyba vagy Bécsbe utaznia. Amikor 1791-ben a Helytartó Tanács Zombory Mihály kir. komisszáriust küldte ki Mohácsra a panaszok kivizsgálására, a város nagy előkészületeket tett a fogadására. Zombory komisszárius meg is érkezett Mohácsra, de az urasági praefektus nyomban átadta neki a vármegye tiltó levelét, így munkáját meg sem kezdhette, hanem Mohácsról Pécsre távozott, majd Pécset is elhagyta. Ezért Mohácsról ismét küldöttség ment Budára és Bécsbe. Azt kérte a város, hogy a kir. komisszárius és a mellé rendelt ítélő tagok olyan hatalommal ruháztassanak fel, hogy a vármegye ne avatkozhassak bele azok munkájába és ne akadályozza meg Mohácson való működésüket. Baranya vármegye határozatilag tiltotta el Mohács városát a további instanciázásoktól, kérvényezésektől. Tanyi Zsigmond pécsi ügyvéd is le akart mondani a mohácsi ügyek további képviseletéről. A mohácsi tanács azonban azt válaszolta a megyének, hogy a már egyszer elkezdett ügyet be akarja fejezni. Tanyi Zsigmondot pedig 25 arannyal bírta rá a mohácsi ügyek további jogi képviseletére. Bachó János az új kir. komisszárius a budai ágens útján küldött levélben 1792. május első napjaiban arról értesítette a mohácsiakat, hogy most már csak az országgyűlés és Ferenc király koronázása után jöhet Mohácsra. Erre a városi közgyűlés Tanyi Zsigmond prókátort és a vice bírót küldte Budára, hogy az új király előtt bemutassák a mohácsiak ügyét és vegyék fel a kapcsolatot az új komisszáriussal. A küldötteknek 1000 ft költséget állapítottak meg és felhatalmazták a belső tanácsot, hogy kölcsönök formájában felvegye ezt az összeget. Amikor végre Bachó János komisszárius, Krassó vármegye főispánja Mohácsra megérkezett, a működéséhez szükséges költségeket a hatvanasok maguk adták össze, amelyekről a város obligációs levelet adott. Mohács város és a földesúr közötti vita lángja akkor csapott a legmagasabbra, amikor az uraság 1810 nyarán a királyi rezolúciókat (rendelet) semmisnek akarta nyilvánítani, s ugyanígy a közte és a város között kötött egyességet (transactio) is. A mohácsi uradalom tiszttartója magához hívatta a városi esküdteket és elmondta nekik, hogy a transactio az uraságnak nagy kárara van, ezért nem maradhat fenn tovább, hanem a pécsi püspök mint földesúr másképp intézkedik. Ezért a városi közgyűlés — utódaik jogainak biztosítása céljából — elhatározta, hogy megvédi a város szabadságjogait a püspökkel szemben, nem kímélve semmi költséget, hogy Mohácsot szabad várossá emelje. Bosnyák János és Hailmann Gás-