Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

I. A MOHÁCSI LIVA KANUNNÁMÉJA Istanbul, Basvekalet Arsiv Dairesi, Gene/ say/ 441, Tapo delteri No, 441, Varak 243 II. Szülejmán szultán korából Ő (ALLAH), A GYŐZTES! A 948. évben (1541. január 29. —• 1542. január 18.), a győzelem áldott kapujában a budai vilayet rájái rendezésében határozni, váraiban és falvaiban az ítélkezés dolgát vinni, a Magas Ser törvényét és a Kanun rendeleteinek adóit végrehajtani megparancsoltatott. A Dicsőséges Alapú Magas Trón földbirtokainak állapotát bemutatni a Magas Fermán útján elrendeltetett. A nevezett hitetlen ráják vagyona és a városokban és falvakban lévő szántóföldek, szőlők és kertek művelése a maguk birtokában marad. De a művelt helyek a szőlők és kertek birtokainak helyeit nem maguknak birtokolják, minden rája birtokolta helyet gazimet útján {tímár javadalmazás) birtoklásra határozzák meg és ezenkívül fejadót (harács) adjanak. A rája halálakor ingatlanja meg nem változik, ha fia maradna, mert ez úton birtoklása tovább száll. A törvény nevezett módját megadva, ha fiú nem maradna utána, tapu illetékkel birtokos lehet a jelentkező, neki adván birtokoljon, a törvényt teljesítve ezen a módon megházasodva az ország földjein (arazi memaleket) évről-évre meghatározott fizetségét megadja. A bejövöktől a harács adó fizetése felülvizsgálat dolga, de a harács adó birtoklását adományozzák, a harács adó földjének saját helye nincs (a harács adó fizetőit a föld birtoklásától függetlenül mindig újra-újra határozzák meg). A birtokát elhagyó személynek a birtokát a Seriat (mohamedán egyházjog) szerint más birtokába átadni lehetséges. Az ország földjeit szultáni birtokadásban lehet kiosztani, máshogyan nem lehet. A telek birtoklása mohamedán családnál lévő tized fizető földeknél nem ugyanazon a módon történik, A birtoklásra jelentkezni kell és a tizedet a szpáhinak megadni, a szegényeknek és a nyomorultaknak is adományozni kell. A mohácsi liva kanunnáméja, A mohácsi liva rajainak kanunnáméja. 1. Az említett szandzsákhoz tartozó városokban és falvakban élő 300 akcse vagyonnal rendelkező ráják a Világ Menedéke Padisahja Őfelségének évente egy forintot számító 50 akcsét adjanak. Ha egy házban 3—4 testvér vagy ennél is több lenne, az említett testvérek egyenként 300 akcse értékű vagyonnal rendelkeznének, ők is egyenként az egy forintot számító 50 akcsét szokás szerint megadják s ismét fizessék. Azok a személyek minősülnek 300 akcse vagyonnal rendelkezőknek, akik a házukból, szőlőikből, szántóföldjeikből, marháikból és házukban lévő holmijukból, korsóikban lévő borból számítva 300 akcse értékű jövedelemmel bírnak. Ezek a nevezettek egy forintott számító 50 akcsét adnak. 2. A nevezett ráják a régi kanun rendelkezései szerint iszpendzse fejében kapu illetéket (resmi kapi) adjanak. A kapu illetéket egy udvaron lévő (havli) 3—4 ház, vagy ennél több is, egy ház kapujának véve, a szpáhinak Szent György (Hizir lljas) napján 25 akcsét és Szent Márton (Kaszim) napján is 25 akcsét adjon. 3. Ha a ház mellett kert van s ott élelmezés céljára petrezselyem, tárkony és más zöldség terem s azok eladásra nem kerülnek, aként a kert után semmit se fizessenek. De ha az említett zöldség a piacra kerül, értük tizedet fizessenek. A bosztan után amelyből eladatott, tized fizetendő s a nem eladásra termő bosztan után dönüm illeték címén, 4 akcse fizetendő. 4. Más szemesterményekből, mint a lencséből és kölesből és ezekhez hasonlókból, tized szedendő. 5. A hitetlenek kezében lévő szőlők mustjából tized szedendő, de ha azok mohamedánok kezében lennének és bort nem készítenek belőlük, csupán savanyúságot (tursu) vagy édességet (pekmez) készítenek, dönüm illeték fejében 4 akcsét fizessenek. De ha bort csinálnának, mint a hitetlenek, mustjuk után tized szedendő. Baranyavár, Siklós, Nagyharsány, Pécsvárad, és Gadány rétjein lévő szőlők után a hitetlenek földhasználat (sahibi arza) címén a must tizedén kívül minden egy egész szőlő után akó címén négy cseber mustot szokás szerint