Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése
nem volt. A belső tanács arra gondolt, hogy Trukli Györgynek András nevű csonka fia iskolai végzettsége folytán alkalmas lehetne kamarásnak, ha az apa anyagilag jótállna érte. A megbeszélések eredményre vezettek és így lett Trukli András Mohács szabadalmas mezőváros kamarása, miután apja felelősséget vállalt érte. 8 A városi tanács 1819-ben úgy akart könnyíteni a kamarási munkakörön, hogy egy vice kamarás felvételét javasolta, de a közgyűlés nem fogadta el. Mohács püspöki mezővárosra is jellemző, hogy — más mezővárosokhoz vagy vásárhelyekhez hasonlóan — kezdetben nem alakult állandó jellegű külső tanács. 9 A tisztújító közgyűlést 1769-ben úgy alakították meg, hogy a tizedekből egyenként behívtak 13-14 főt a nép képviseletében, a hat tizedből összesen 81 embert, a bírónak és az esküdteknek a megválasztására. Az egyes tizedekből való behívottakból (városi uraimék) alakult meg tehát mintegy alkalomszerűen a bíróválasztó és tisztújító közgyűlés, A kijelölt gyűlési tagok behívását tizedesek végezték, akik a maguk tizedében végrehajtották a belső tanács közigazgatási, rendészeti, gazdasági intézkedéseit, vagyis összekötők voltak a lakosság és a belső tanács között. Az 1776-os városi tisztújítás alkalmával azonban már állandó jellegű külső tanácsról, a hatvanasok testületéről értesülünk a jegyzőkönyvből. A hat tizedből beválasztott 60 fő - tizedenként 10 ember — alkotta a külső tanácsot, ezért nevezték őket hatvanasoknak. Ezen a gyűlésen hangoztatták, hogy a hatvanasok közül kell választani a belső tanács tagjait, az esküdteket, más városokohz hasonlóan. Felmerült az a gondolat is, hogy a belső tanácsot és a hatvanasokat élethossziglan válasszák. Ezzel nyilván állandóbb és szilárdabb városvezetést akartak kialakítani a földesurasággal szemben. Elhangzott olyan szervezeti változásra vonatkozó indítvány is, hogy 12 belső tanácsbeli esküdtet válasszanak és akkor nem lesz szükség tizedesekre, hanem az esküdtek ellátják az eddigi hat tizedes feladatait, a tizedeseket pedig foglalkoztatni lehet a város rétjeinek a kaszálásánál. A mohácsi rácok (szerbek) és a református magyarok azonban olyan írásbeli kéMohács város tanácsának székháza (1935. évi felvétel)
