Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

A VÁROSIGAZGATÁS FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Kopasz Gábor: Mohács város igazgatásának fejlődése

még megerősítésre (confirmatio) át kellett vonulnia néhány ember kíséretében és a nótáriussal az urasági házhoz. Ott a nótárius jelentette a praefektusnak a választás eredményét és kérték, hogy az új bírót erősítse meg tisztségében. Miután a megerősítés ,,szép istenes oktatással és intésekkel" megtörtént, a praefektus felhívta az új bírót, hogy jól viselje magát, legyen szorgalmas, valamint igazságos a szegényekkel, gazdagokkal és a város minden nemzetiségével. Ne legyen személyválogató, hanem lelkiismerete szerint szolgáltasson igazságot és legyen hűséges a földesúrhoz. Innen ismét visszatértek a városházára, hogy megválasszák az esküdteket. Hat esküdtet választottak a hat tizednek megfelelően és közülük egy lett a helyettes bíró (vice bíró), egy pedig a kamarás. Általában a tisztújító gyűléseken választották meg, illetve fogadták fel a különböző szolgákat, pandúrokat, kézbesítőket, őröket (látók) is. Amikor pedig befejeződött a választás, a gyűlésről némelyek hazamentek, többen pedig az újonnan megválasztott bíró házához vonultak, hogy köszöntsék, vagyis áldomást tartsanak.

6 Bíróválasztásnál tehát fennállott az uraság jelölési joga. Három személyt jelölt bírónak és ezek közül a gyűlés bármelyiket megválaszthatta. Szükség volt azonban arra, hogy az uraság meg is erősítse a megválasztott bírót. Ha a jószágkormányzó valamilyen okból a választás napján nem utazott le Mohácsra, előfordult, hogy a megválasztott új bírónak és kíséretének Pécsre kellett beutazni a jószágkormányzóhoz konfirmáció (megerősítés) céljából. Előfordult az is, hogy a régi bírót és a régi esküdteket újra megválasztották. Sőt királyi rendelet szabta meg, hogy a régi bírót az uradalomnak az új választáskor az első helyen kell jelölni, de ezt a földesúr, illetve teljhatalmú megbízottja nem mindig tartotta meg. Az új bíró átvette a levéltár kulcsát, a kamarás pedig a város pénztárának kulcsait. Az egész választás, tisztújítás lefolyását, eredményét a város jegyzője foglalta írásba, vagyis az ő feladata volt a gyűlési jegyzőkönyveknek (protocollum) vezetése. Megválasztásuk után az esküdtek sorshúzással állapították meg, hogy a hét egyes napjain melyik esküdt milyen napon teljesítsen állandó szolgálatot a városházán. A felügyeletet tehát a hat esküdt - beleértve a vice bírót és a kamarást - a hét hat munkanapját felosztotta egymás között, hogy a városházán egyetlen munkanapon se hiányolják az esküdtek távollétét. Arra az esküdtre bízták a város lovaira való felügyeletet és a heti vásárok ellenőrzését, aki a város gazdasági ügyeit intézte. A közgyűlésen — rendszerint a restaurációs közgyűléseken — állapították meg a bíró, az esküdtek, a nótárius, a szolgák, pénzbeli és természetbeli fizetését, sőt az egyéb állandó jellegű juttatásokat is. öreg bíró fizetése készpénzben — — — — — — — — — — 65 ft, árultassék egy hordóban levő bora, 6 akó, egy pár csizma, vagy helyette — — — — — — — — — — 3 ft, 2 szekér széna. Nótárius készpénz fizetése — — — — — — — — — — — 50 ft, 1 mázsa hús, vagy helyette készpénzben a húsnak limitatio szerinti ára, 25 font faggyú. Egy esküdtnek készpénz fizetése — — — — — — — — — •— 12 ft, 6 akó bora árultassék el, de a tiszta jövedelem fölötti összeg a város kasszájába tétessék. Egy városi korcsmárosnak szabad legyen a város korcsmájában 4 akó bort eladni, a jövedelmet magának megtartani, de ha többet elad, ezt az összeget el kell tőle kobozni. Hordókra és faggyúra készpénz — — — — — — — —• — 1 ft. 50 kr.