Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - T. Mérey Klára: Az ipar helyzete Mohácson a számok tükrében (1876—1942)
nŐségben állta a versenyt, a megye iparilag fejlettebb székhelyével, Péccsel. A termelési érték viszonylag kis aránya mégis elgondolkoztató. Nyilvánvaló, hogy Mohács, amelyet a szakkönyvek általában Pécs után a második legiparosultabb városnak neveznek Baranyában, nem is annyira gyáriparának, mint inkább közép- és kisiparának köszönhette ezt a rangsorolást. Az ipari címtárakat, megyei ismertetők lexikális adatait végiglapozva kiderül, hogy a mohácsi kisiparosság művelt volt, többen külföldön tanulták meg az otthon még nem eléggé fejlett mesterségek tudományát, (így pl. Puppi kőfaragó mester Sziléziában dolgozott, Pollak könyvnyomda tulajdonos — aki a gyári címjegyzékekben sohasem szerepelt — Bécsben és Berlinben végezte tanulmányait. Nagy Ferenc autókarosszéria és kocsigyártó mester Budapesten, Bécsben, Párizsban és Münchenben szerezte szakismereteit, készítményeivel aranyérmet nyert stb. 88 ) Ez természetesen nem változtat azon a tényen, hogy a jövő útja a gyáriparé volt, és ezt az utat Mohács is követte, hiszen ezt gyáraink imponálóan emelkedő száma is mutatja. Az 1930. és 1937. évi idézett címtárak sohasem tettek különbséget gyárak és kisebb üzemek, műhelyek között. A tímárok sorában találjuk a bőrgyárat, a malmok között a nagy teljesítőképességű gőzmalmoktól a patakmalmokig mindazokat, amelyekben a gabonát őrölték lisztté. Az 1925., 1930., 1934. és 1937. évi ismertető és címtárak adataiból kialakítható iparszerkezet képében nem mutatkozik lényeges eltérés. A kapitalizálódás előrehaladása teremtette meg az egyes iparágon belül kialakult foglalkozási csoportok szétválását, differenciálódását, s ez határozta meg e foglalkozások sokszínűségét is. S egyben ez hívta létre a gyárüzemeken belül kialakult új osztályt: a munkásosztályt is. Mindazok a számok, amelyekkel egy város, és ezen belül két alapvető osztály, illetve azok rétegei életének alakulásába kíséreltünk betekinteni, csupán mutatói egy hosszabb folyamatnak. Ezek adják a keretet, amelyben sokszínűen és változó alakzatban helyezkedik el az élet. A történelem folyamatában pedig a való élet már csak egyre halványuló színfolttá válik, s csupán kontúrok azok, amelyek kitapinthatók, s amelyeket a múlt átadhat a jelennek. JEGYZETEK 1 Országos Levéltár (továbbiakban OL), Conscriptio Regnicoláris 1828. Comitatus Baranyiensis. Oppidum Mohács. 2 Fényes Elek: Geographiai szótár, mellyben minden város, falu és puszta betűrendben körülményesen leíratik. Pest, 1851. III. köt. 111. p. 3 A Magyar Korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt. Pest, 1871. 604—612. p. 4 Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának 1876. évi statisztikai jelentése. II. rész, l—II. füzet. Sopron, 1878. 750—755. p. '•' Paks és Mohács közti területre vonatkozó kéziratos anyaggyűjtésem eredménye alapján. ü A Magyar Korona országaiban 1900-ban végrehajtott népszámlálás. Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban: MSK) 2. köt. 174. p. ' Ua. és a Magyar Korona országaiban 1910-ben végrehajtott népszámlálás. MSK. 48. köt. 10—12. p. adatai és azok alapján számítás. 8 Vö. 'Völgyi Ferenc: Győr gazdasági élete 1867-től napjainkig. Győr, 1940. 49—50. p.; Vörös Károly: Gazdaság és társadalom a dualizmus korában. (Győr. Várostörténeti tanulmányok.) Győr, 1971. 326. p.-től. 9 Baranya múltja és jelenje. Szerk.: Várady Ferenc. Pécs, 1896. I. köt. 651.—668. p.; Nagy Magyar Compass. 1932—33. Bp. 1933. 540. p. Elsőrangú vasutak. 4. Mohács-pécsi vasút. Az állam üzletátvételének joga 1889-től volt érvényesíthető. 10 A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kerületét képező Baranya, Somogy,