Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - T. Mérey Klára: Az ipar helyzete Mohácson a számok tükrében (1876—1942)

malmok értékes folytatói azok a napi (24 órás) 200 q együttes őrlő- és darálóképességgel rendelkező gőz-, vagy hengermalmok, amelyeket az 1935. évi gyári címjegyzék tartalmaz, öt malom szerepel ebben: a Mohácsi Malomipari Rt., az Első Mohácsi Gőzmalom (Landauer és társa), Tonheiser Antal utódának hengermalma, a Mohácsi Erzsébet Gőzmaiom (Lang és Lehmann), továbbá a Pécs-Egyházmegyei Mezőgazdasági és Kenderipari Rt. gőzmalma Mohács-szigeten (Püspökpuszta).

68 Közülük csupán a Landauer cég malma nem szerepel 1942-ben a gyári jegyzékben. Ez utóbbi pedig már 1858 óta — változó tulajdonosokkal — működő háromemeletes gőzmalom volt, amely az 1930-as években 300q napi teljesítő képességgel dolgozott.

69 Az 1942. évi jegyzékben szereplő négy malom mindegyike évente 4—13 munkást alkalmazott, összesen átlag évi 27 malomipari munkás dolgozott ezekben az üzemekben, és 80—90, összesen 330 lóerős erőgépparkkal rendelkeztek.

70 Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem említenénk meg, hogy az 1930. évi címtár 5, a hét évvel későbbi címtár pedig 4 gőzmalmot, 6, illetve 2 darálót, 4, illetve 8 dunai vízimalmot és 1930-ban 5, 1937-ben pedig négy patakmalmot jegyzett fel Mohács területén.

71 Ugyanehhez az iparághoz tartozik B. Trebitscher A. és fia káposztasavanyító üzeme és ugyanennek a cégnek már említett igen régi ecetgyára, továbbá Mohács m. v. vágóhídjához tartozó hűtő- és jéggyára is.'

2 - Trebitscher üzeme és a jéggyár is megtalálható az 1942. évi gyári jegyzékben, de az előbbi már konzervgyárként szerepel. Alapításának éve 1933, az alkalmazott munkások száma mutatja idényjellegét. Októberben 6 férfi és 7 női napszámossal dolgozott mindössze, de az évi legnagyobb munkáslétszáma 121 fő volt. (Közülük 115 nő.) Ebben az esztendőben két üzemszüneti nap volt (,,egyéb" okok miatt). Három villanymotor dolgozott itt összesen 5 lóerős teljesítőképességgel. A jéggyár gépi berendezése: 9 villanymotor, melyek összlóerő teljesítőképessége 58,3 volt.

73 Ha összeadjuk a mohácsi élelmiszeripari gyárakban előállított termelési értékeket, azt kell megállapítanunk, hogy a magas összege (1 610 450 P) ellenére, a megyében ebben az iparágban megtermelt értéknek mindössze 2,5%-át adták ezek az üzemek. Ez nem jó arány, s nem is ad reális képet a város élelmiszeriparáról. Tudunk pl. arrói, hogy voltak Mohácsnak olyan üzemei is, amelyek valamilyen oknál fogva nem szerepeltek a gyárak között. így pl. a Pécs-Egyházmegyei Mezőgazdasági és Kenderipari Rt.-nek sajtgyárában az 1930-as években évi 4000 kg ún. püspökpusztai sajt készült, amely elsősorban jó minősége miatt érdemelt említést.

74 A vegyiipar Mohácson nem a nehéz, hanem annak könnyűipari ágához tartozott, mert csupán kékfestők, tisztítók, szappanfőzők tartoztak hozzá. Számuk 1937-ben mindössze négy.

75 Jelentős az egyetlen ehhez az iparághoz tartozó ,,Juno" szappangyár, amely az 1935. évi címjegyzékben mint „gyertya-, szappan- és illatszergyártást" végző üzem szerepel, amelynek gyári jelleget az évi 1000 q termelés, és legalább 10 munkás alkalmazása adott.

76 Ezt a régi gyárat a tulajdonos: Kohn Manó (Káldor) és fiai szakszerűen vezették. 1918-ban alakult át közkereseti társasággá, majd 1923 novemberében jegyezték be a cégbírósági iratok közé, mint „kereskedelmi forgalomban általában Junó szappangyár" elnevezés alatt ismert céget, ekkor „Junó szappangyár Kohn Manó és Fiai" új cégszöveggel került bejegyzésre.

77 — Káldor Béla, aki utóbb a gyár szakmai vezetője lett, Svájcban és Franciaországban szerezte meg szakképesítését.

78 1942-ben ez az üzem évente 5—9 munkással dolgozott, (3, ill. 6 nő volt köztük, betanított munkások) továbbá három db, összesen 18,5 lóerős villanygépe volt. Az