Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - B. Horváth Csilla: Adatok a Mohácsi Selyemfonó történetéhez az alapítástól a részvénytársaság megalakulásáig (1905-1923)

kelő társaság érkezett a MFTR hajóján, hogy az új gyárat hivatalosan is megnyissa. (...) A selyemszövő épületét lombokkal és virágokkal ez alkalomra a munkásnők feldíszítették, a felvirágozott kapuban pedig Máday a Mohácsi Selyemgyár rt. budapesti igazgatója fogadta és üdvözölte a vendégeket. Szomjas államtitkár válasza után az egyik munkásnő egy virágcsokrot nyújtott át, majd megtekintették a gyárat és a munkát. . . , különösen az egyes munkásnők lepték meg őket, akik igen rövid idő alatt tanulták meg munkájukat. A gyár belső berendezése valóban mintaszerű. Az első emelet déli oldalán az orsózógépek, szemben pedig a szövőgépek vannak felállítva és a selyem nyers feldolgozását egészen a festésig biztosítják. Mindenütt rend, tisztaság s legjobb benyomást kelt a nézőben. Különösen örültünk, hogy a munkásnők között a középosztály leányaiból is láttunk, akik a tiszta, női kezekbe való munka mellett tisztes keresethez jutnak. Kérdésünkre örömmel hallottuk, hogy a lányok átlag napi 3000 koronát kerestek (1923. november 25-től kezdődően a só fogyasztási ára kilónként 1400 korona + 70 korona amibe a papírzacskó kerül). Ez azonban kezdő fizetés, ami fokozódni fog s ha már majd önállóan akkord munkát vállalnak a teljes megélhetést biztosítja részükre. A gyár'még felvesz jobb lányokat, mert célja, hogy intelligensebb női munkaerőket állítson be a kényesebb munkákhoz. A megnyitáson a helyi hatóságokat dr. Margitay Lajos főszolgabíró és Lipokatits János főjegyző képviselte. A vendégeket és a munkásnőket még egy csoportban lefényképezték, majd a várost tekintették meg és a délutáni hajóval elutaztak. A selyemszövőt Kiss Rezső üzemfőnök és Fiola Ferenc művezető vezetik s ma már 85 munkásnak ad kenyeret."

66 Ezzel az eseménnyel kezdődött meg a Mohácsi Selyemgyár történetének második szakasza. Ennek a korszaknak a részletes ismertetése, elemzése napjainkig egy következő dolgozat feladata. JEGYZETEK 1 A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából összeállította: Eent István 10. p. 2 Uo. 24. p. 3 Uo. 28. p. 4 Uo. 72. p. 5 Uo. 86. p. (i Mohács 1904. febr. 7. 7 Mohács és Vidéke (MV) 1902. jún. 15. 8 Mohács 1903. jan. 1. ,J MV 1903. jan. 4. 10 Bm. L. alispáni iratok 4960/1904. 11 MV 1903. márc. 23. 12 Mohács 1903. máj. 3. 13 Mohács 1903. aug. 2. 14 MV 1903. szept. 6. 15 Bm. L. alispáni iratok 4960/1904. 10 MV 1903. dec. 3. 17 Mohács 1904. jan. 17. M MV 1904. jan. 24. 19 Bm. L. alispáni véghatározat 4960/1904. 20 MV 1904. jan. 31. 21 MV 1904. ápr, 10. 22 Mohács 1904. febr. 7. 23 Mohács 1904. júl. 21. 24 MV 1904. szept. 4. 25 MV 1904. szept. 11. 26 MV 1904. szept. 25.