Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

MOHÁCS VÁROS GAZDASÁGÁNAK ÉS NÉPESSÉGÉNEK FEJLŐDÉSE A XVI-XIX. SZÁZADBAN - Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai

három időkörbeü adatot viszonyítjuk, akkor azt kapjuk eredményül, hogy egy háne fogalmában még 1544-ben három kiscsalád, 1580-ban két kiscsalád és 1591 után már egy kiscsalád adózott. A fejadó egységének, a hónénak állandó kiterjesztésével állunk szemben, mivel a török az adózás fogalmát igyekezett kiterjeszteni s 1591 után már minden férfi után fejadót vetettek ki.

14 A lakosság összetételét a családfők, a hozzátartozók (fiúk, testvérek és sógorok), papok és szolgák, az összeírásokban külön feltüntetett számaikban tudjuk ábrázolni. Év Családfő Rokon Pap Szolga összes férfi 1544 324 3 — — 327 1547 316 58 8 — 382 1556 410 49 6 — 465 1580 109 42 — 4 154 1591 91 97 — 23 211 1613 88 92 — 28 208 1631 65 — — — 65 1641 63 — — — 63 A mohácsi lakosság nemzetiségi megoszlására a következő ábrázolás készíthető el; ahol a magyarok és a törökök által betelepített szerbek, vagy ahogy a törökök nevezték őket foglalkozásuk, a juhpásztorkodás következtében vlahok és cigányok számát a Mohácson lakó egyes nemzetiségek összes férfijának arányában mutatjuk ki. Év Magyar Szerb (vlah) Cigány (kipti) összes férfi 1580 154 — — 154 1591 211 15 10 236 1613 208 16 10 234 1631 65 22 — 87 1641 63 18 — 81 Mohácson a nemzetiségek aránya 1591 után a 15%-ról 1641-ig 30%-ra ugrik fel. A magyar lakosság számának fogyatkozása sokszor csak a török adózás alóli kibúvást jelenti, s azt, hogy bevették magukat a szigetbe, ahol a XVII. században Kismohács községet hozták létre. Evlia Cselebi és Ottendorf Henrik leírásaiból tudjuk, hogy a török a szigetre nem mert átmenni, mert ott a szabad hajdúktól nagyon féltek, ezért is feltételezhető a magyar lakosság idetelepülése. A szerbek betelepítése a török hatóságok áital történt, mert a martalóc alakulatokban is ők szolgáltak, az 1591. és 1613. évi összeírásaikban Gyuraszin alakulata (dzsmaati Gyuraszin) és a cigányok alakulata szerepel. De ezenkívül még a szerbek, vagy vlahok városnegyede (mahaleyi iflakiyan) is feljegyzésre került, tehát feltételezhetően Felmohács városnegyedében, vagy mellette a szerbek városnegyede, Gyuraszin hadteste és a cigányok hadteste családjukkal együtt éltek. Érdekes körülmény az is, hogy a szerbek városnegyedében összeírtak között sok magyarnevű szerepel, akik valószínűleg beházasodtak a szerbek közé, s az elszerbesedés útjára léptek. A szerbek és a cigányok között sok a mohamedán török név, ami viszont ezek törökösödésére utal. A cigányok családneveként (leggyakrabban) feltehetően foglalkozásuk neve, a szuzdár, a hóhér lett lejegyezve. A korábbi összeírásokban gyakran és rendszeresen említett „kapudan" név feltételezhetően a dunai török sajkásflotta Mohácson állomá-