Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)
AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Sarosácz György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez
Lőrincz; Kesznei László (Báta). Horváth Sándor, Márko István, Belecz Mihály, Molnár Mihál, Új István, Szebény András. 7807 Funták János, Sorosi Lőrincz, Kovacsics János, Kovacsevics Ignácz, Horváth Miklós, Funták Jakab, Császár Ádám, Rabb Márton, Kovacsics György, Funták István, Gyurekovics Pál, Briglovics Antal, Gyurekovics János, Borbás Mihál, Varga György, Gombos Imre, Somogyi Mihály, Sebők Illés, Bencze István, Prevendár Imre, Váradi István, Szárai Mihály, Prevedár Mátyás, Horváth Mátyás, Pintér József, Kovacsics Mátyás, Szitarovics Jánc, Funták György, Bernard György, Funták János, Horváth József, Új Vári Mátyás, Sokolli József, Grosics Mihál, Lipozsencsics Gergői, Gombos János, Pomerkovics György, Grosics Ferencz, Jáksékovics Mihál. 7840 Lipozsencsics Gergely, Prevendár Imre, Czifra Imre, Szitarovics János, Funták György, Horváth József, Újvári Mátyás, Mészáros Péter, Puti János, Somogyi József, Kovátsits Istvány, Reberits József, Plávits János, Takáts János, Fellső Páll, Rabbi Mártony, Eperjesi György, Borbély József, Reberits Mátyás, llija Tamás, Bartalovics Ferenc, Balázsér Ignátz, Adamovics Mátyás, Kováts Istvány, Briglovics Mihail. Balázs András, Szabó Mihail, Gyurekovics György, Kéry György, Bogovits János, Dobszai Ignátz, Vőö János, Prevendár Imre, Khászonyi István, Pipozsentsits János, Czifra Imre, Miholtsevits Ferencz, Khatits Istvány, Kurdy Sándor, Bors Mihály, Ivsovits Mihály, Borbély Istvány, Reberits János, Jakab Mihail, Stumper József, Bozsovits Istvány, Terszkits József, Plavits János, Barits József. , t FiI!ánsok" Lontsár József (Vörösmart), Martinka József (Boly), Gombos György (öregebb) (Dunaszekcső), Andrics János (Báta), Plávits Páll (Somberek), Prevendár Péterné (özvegy). IV. Szabók, szűrszabók és gombkötők céhe A szabók, a szűrszabók és a gombkötők közösen alkottak céhet. A megalakulás pontos idejét nem ismerjük. 1786-ban öt szabó, két szűrszabó és egy gombkötő dolgozik mesterségében. 02 A szűrszabók és a gombkötő a pécsi céhnek tagjai, míg a szabók szűrszabókhoz tartoztak. 03 A szűrszabók száma egykor a legnépesebb lehetett. A mesterség kétségtelenül a gyári posztó megjelenésével esik vissza, helyüket a szabók veszik át, a gombkötők pedig végleg eltűnnek. A szabók száma - a magyarság és a délszlávok körében igen fejlett háziipar ellenére — állandó növekedést mutat. 1810-ben a városban 24 mester él és dolgozik. A mohácsi céhhez tartozó mesterek száma 39 fő. A városi mesterek közül 15 délszláv, 6 magyar és 3 német származású. A vidéki mesterek közül magyar 12 fő, német 10 fő, délszláv 17 fő. 64 A mohácsi szabók céhe igen nagy területet foglal magában: északnyugatra Hidasig, északra Bátaszékig, délen Vörösmartig, délnyugatra Villányig terjed ki. 1812-től azonban a vidéki mesterek száma erősen lecsökkent. Okát feltétlenül a terület rendezésében kell keresnünk. A mesterek száma az ipartársulat megalakulásáig egyenletes fejlődést mutat, kivéve az 1850-es éveket. Számuk 40 és 47 között változott. A nemzetiségi arány a következő volt: sokacok és szerbek után a magyarok következtek, legkevesebben a németek voltak. 0 '' Általában a hagyományos paraszti öltözködés felhagyásáig nemzetiségiek szerint dolgoztak, kivéve a néhány vagyonos vásározót, akik az összes nemzetiségiek és rétegek számára készítettek ruhát. 46 A céh 1873. július 20-án alakult át ipartársulattá, megerősítést szeptember 17-én nyert. 67
