Baranyai helytörténetírás. A Baranya Megyei Levéltár évkönyve, 1976. (Pécs, 1976)

AZ IPAR FEJLŐDÉSE MOHÁCSON A XVIII-XX. SZÁZADBAN - Sarosácz György: Adatok a mohácsi céhek történetéhez

Szűcs és szijártómeserek névsora 1753—7800 Potkovity Bartol, Lovak Mihály, Panian Mátyás, Krnovity János, Kucsán György, Czeholics Mihály, Kalenovics Antal, Horváth András, Kalkán János, Jancsár György, Dobrovics Tamás, Trockli Fülöp, Pánián András, Mátovics Ferenc. Korovics János, Zadrevecz József, Projánácz Mátyás, Pancsár Antal, Proján Mátyás, Csekotyis Mihály, Krilicska Mátyás, Pankovity Bertalan, Szűcs János, Káterics Antal, ötvös Antal, Gorjánácz Máti, Zató Ferenc, Dunkity Péter Jáncsár Antal, Bártokolics Mihály, Ádámovity József, Pánián János, Szűcs György, Szitarit^ János, Posonyi Imre, Parianácz Mátyás, Kozárity Antal, Bálátinácz Stipán, Volárácz Miklós, Zekir György, Bedöcs István, Trukii György, Szerétéi György, Varga József, Takács István, Kosztoláni József, Steiner György, Bócsis János, Stefánovics Jerko, Czifra László, Pala András. Kovácsevity Tamás, Bártolovics István, Kovacsevics János, Márkolics Mihály, Meitzer János, Istokovics Márton, Kosztolán Károly, Béreg András, Kovács Miklós, Horváth János, Pásics Frányó, Trukli Ignácz, Otrics Antal, Baris István, Kosztoláni János, Krizmanics Bárisa, Kovács Gábor, Katicsics Tamás, Domonkos István, Passis János, Gyurák Mihály, Marinovics Mihály.

4Í A mohácsi szűcs céhhez tartozó külső mesterek 1856 Kássánin György (Mais ?), Kovátsevits József Szekcső, Tóth Miklós Véménd, Dánteliia Ádámovics Bár, Jarsing József Szekcső, Stalmán József Izsép, Tóth Tamás Véménd, Olih Lajos Bozsok, Seilinger Lőrincz Szekcső, Misits Péter Izsép. Szávo Szojákovics Somberek, Unger János Szekcső, Ballog János Baranyavár, Szelik György Véménd, Freiing András Szekcső, Jöger József Bár, Kverkárits János Olasz, Leibi Péter Véménd, Tóth János Véménd, Háor Miklós Véménd, Speár József Izsép, Misits Miklós Majs, Kverkovits Istvány Olasz, Bénits József Szőlős, Kásáni Jakab Monostor/'

5 Szühfül András Bozsok, Horváth Tamás Baranyavár, Páteli Zsifkó ?, Balog Lajos ?, Czezner József Dályok, Kovács Pál Lőcse, Mátoskits Márko Lőcse, Horváth János Baranyavár, Golstán Sámuel Beremend, Szedlák Lajos Izsép, Hartvig Boldizsár Véménd, Leopold Steiner Virágos, Fridii József Olasz, Kverkovits József Maráza. III. Csizmadia céh működése Az egykori feljegyzések szerint Mohácson a XVlll. század második felében a lábbelikészítők közül bocskorosok, sarukészítők és csizmadiák működtek/'

0 A csizmadiák alapítólevele 1751. január 8. keltezésű/

7 A csizmadia céhlevelek a bocskorosokról és sarukészítőkről nem tesznek említést. Nem tudjuk, hogy alapítottak-e Mohácson önálló céhet, vagy Pécshez tartoztak. A hiányos adatokat a népviselet története pótolja, amelyből megtudhatjuk, hogy a XX. század elején az idősebb generáció még mindig szívesen viseli a bocskort/'

8 A megőrzött céhszabályok, bevételi és kiadási könyvek az általános szokványtól nem térnek el/

9 A mesterek pontos névsora, létszámuk növekedése, vagy csökkenése a ,,kántor-bevételekből" megállapítható.

50 A céhnek megalakulás évében 15 csizmadia mestere volt. Számuk egy évtized alatt 24 főre emelkedett.

51 Két évtizedes működésük során a mesterek száma elérte a 40 főt. Ez a létszám 1770—1800 között erősen ingadozik, de számuk 24 fő alá nem esik vissza. A létszám alakulása csak a XIX. század első évtizedétől mutat egyenletes fejlődést, amikor 55-64 főt számlálnak.

52 A mohácsi céhnek voltak tagjai az alábbi falvak mesterei: Báta, Bátaszék, Baranyavár, Boly, Dunaszekcső, Majs, Somberek és Vörösmart.

53 A legnagyobb létszámot a céh a megszüntetésének évtizedében éri el, amikor az említett létszám 11—12 fővel, a falvakban élő és dolgozó csizmadiákkal kiegészült. A tagok száma az ipartestület megalakulásával sem esik vissza. A hanyatlás csak harminc évvel később, az új lábbelik (cipők, bakancs) megjelenésével és elterjedésével a századforduló közvetlen éveiben jelentkezik. Majd 1914-ben számuk felére, 33 főre csök-